Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
II. fejezet: Budapesti Evangélikus Gimnázium - Fasor - 4. Szellemi virágzás a két világháború között
nyokat a következő célokra adtak: érettségizők pálymunkáinak jutalmazására, cserkész táborozásra, szegény sorsú tanulók segélyezésére, karácsonyi adomány szegény tanulóknak, rajzpályázatra, egy-egy tantárgyban kiváló tanuló jutalmazására, internátusnak szegény sorsú tanuló segítésére, kirándulási alapra, könyvjutalomra, 890 db füzetre, 6 cipővásárlási utalványra, egy ingyen magyaros ruhára, ingyen bérletjegyekre a Műjégpályára, az internátusnak természetbeni juttatásokra. Az 1920-as években az iskola diákjai voltak: Neumann János - később matematikus, mérnök, feltaláló, Doráti Antal - később karmester és Tátrai Vilmos - később hegedűművész. Neumann János (1903-1957) matematikus, mérnök, feltaláló a Fasor diákja volt 1913-tól, 1921-ben érettségizett. Már fiatalon kitűnt matematikai tehetségével. Budapesti és német- országi egyetemeken végezte tanulmányait, majd az USA-ban haditechnikai kutatásokkal bízták meg. A számítógép kifejlesztésén dolgozott, majd figyelme az automaták felé fordult. Kimutatta az agy működése és a számítógép közötti kapcsolatot. Hatalmas műveltségű tudós, aki kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezett: türelmes, rugalmas és intelligens volt. Mellszobra, Barth Ilona alkotása (1992), a díszterem bejáratának jobb oldalán található. Doráti Antal (1906-1988) karmester a Fasor diákja volt. A budapesti Zeneakadémián Bartók, Kodály és Weiner tanítványa. Számos külföldi operaház és zenekar karmestere Németországban, Montecarloban és az USA-ban. A dallasi (1945), minneapolisi szimfonikusok (1949) és a londoni BBC (1963) karmestere. Tátrai Vilmos (1912-1999) hegedűművész, kamarazenekar vezető. A budapesti Nemzeti Zenede neveltje, majd tanára. Több zenekar tagja, majd karmestere. 1946-ban szervezte meg a Tátrai-vonósnégyest. Nagysikerű hazai és külföldi koncertkörútakon magyar és külföldi szerzők számos darabjának ősbemutatója fűződik nevükhöz. 1958-ban Kossuth-díj- jal tüntették ki. Állami-díjas érdemes művész. A tanulási feltételek javulása, a szertárak állományának növekedése mellett a tanórán kívüli egyleti munka is magas szintre emelkedett. Az egyik legnépszerűbb önképzőkör az Arany János Kör volt. Az EOL 134. fondjában megtalálhatók a kör jegyzőkönyvei, érdemkönyve. A kör érdemkönyvében az 1926/27-es tanévtől az 1928/29-es tanévig többször találkozunk Scholz László nevével - később lelkész, költő, aki verseivel, műfordításaival, irodalmi pályázataival helyezést, dicséretet érdemelt. Scholz László a teológia elvégzése után az iskola vallástanára lett, később a zuglói gyülekezet templomépítő lelkésze. Számos könyve jelent meg: versek, versfordítások és igehirdetések. Az Evangélikus énekeskönyvben több ének szövegét írta. A magyar szellemi élet minden új jelenségére hamar reagáltak a diákok. Nagy hatással volt rájuk az urbánus-népies vita. 1938-ban a kör csatlakozott az egyetemisták falukönyvtár mozgalmához: pénzt és könyveket gyűjtöttek erre a célra. Az anyagot a Faluszövetség kiegészítette és a Pest megyei Kisbócsa községben népkönyvtárat állítottak fel. 46
