Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 6. Az iskola fejlődése 1873-1904-ig

1879-ben Bőhm Károly a következőkben fogalmazta meg a gimnázium fő feladatát: „A gymnásiumi oktatás fő feladata: az értelmi erőknek oly mérvű kifejtése, hogy a tanuló önálló ítélésre szert tegyen, mely őt elsősorban az egyetemi tanulmányokra, azután pedig bármely tudományos foglalkozásra, a munkásságra képesíti. ”

A tanév rendjében nem történt változás. A tanév évnyitóval kezdődött és évzáróval végződött. A tanévzáró az évnyitóhoz hasonlóan énekkel és imával kezdődött és végződött. Az igazgató felolvasta az egyes osztályok jeles tanulóinak neveit, kiosztotta a jutalmakat, a pályadíjakat. Esetenként előfordult, hogy egy-két tanuló az alkalomhoz illő szavalatot mondott.

A fegyelem szigorú és következetes volt. Büntették az iskola berendezésének rongálását. Tiltották a kocsmába és kávéházba járást, az iskolában és környékén való dohányzást, stb. Az alkalmazott büntetések: intés, meg- dorgálás, osztálykönyvbe való beírás, 1-2-3 órára való bezáratás (e célra mindig a gimnázium egyik osztálytermét használták), s ha még ez sem volt elég, akkor a szülőket értesítette az illető osztálytanár. A szülőket akkor is értesítették, ha a tanulónak az év folyamán valamely tantárgyból elégtelen osztályzata volt. Negyedévenként osztályoztak: XI. 15-én, II. 1- jén, IV 15-én, VI. 30-án.

1873-ban a tanévet csak később tudták megnyitni, mert kolerajárvány dúlt. A diákok közt is volt áldozata.

1873-ban kezdte meg működését a Dalárda, vagy a Dal- és Zeneegylet. Alapszabálya szerint az elnöki tisztet tanár töltötte be. A munkában karnagy segített, tagdíjat szedtek. Hetente két alkalommal gyakoroltak. Az első évben a tagok száma: 36 volt. Előadásokat szerveztek, amelynek bevétele az egylet vagyonát gyarapította. 1882-től hallunk a zenekarról. Az énekkar tagjainak száma 150-200 között mozgott, míg a zenekar 25-30 tagú volt. Jelentős könyv- és kottatár volt és sok saját hangszerrel rendelkeztek. 1892-től megszakításokkal Rátz László 17 évig állt a Dal- és Zeneegylet élén. Sok, később neves művész első szárnypróbálgatásának színhelye volt ez az önképzőkör.

1877 óta a diákok elhelyezésében segített a Rózsák terén lévő Országos Protestáns Árvaház, amely a századfordulón 100-120 férőhelyes volt. Sok vidéki diák itt kapott elhelyezést.

Folyamatos gyarapodás jellemezte ebben az időszakban az iskolát. Tovább javultak a tárgyi feltételek. 1882-ben berendezték a fizikai, majd a vegytantermet.

1882/83-ban vette fel az „Arany János Kör” nevet az iskola legnépszerűbb önképzőköre. (1839-ben alakult.) Ettől kezdve évenként Aranyemlékülést tartottak, utána koszorút helyeztek a költő sírjára. Az üléseken saját műveket olvastak fel, divatba jött történelmi és természettudományi előadások felolvasása, ami után kemény bírálat következett. A körnek egy29