Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 5. Az új iskola építése a Sütő utcában
rendet is jelentett, amely klasszikus műveltségből, protestáns emberi magatartásból és igazi alkotó patriotizmusból kovácsolódott össze. A tanulók vallás szerinti megoszlása a következő: evangélikus: 100, református: 20, katolikus: 43, izraelita: 175, görög katolikus: 10 fő. A beiratkozás feltétele volt a négy elemi (kielégítő) elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy ennek hiányában magánvizsgát kellett tenni.) 1872- ben, a nagyszámú jelentkező miatt, határozatot hoztak, hogy egy osztályban 60-nál több tanulót nem lehet felvenni. (Ez a rend már korábban is érvényben volt, de nem hajtották végre!) A diákok tandíjat fizettek. Az evangélikusok kevesebbet, évi 15 Ft-ot, a más vallásúak többet, 25 Ft-ot fizettek. A nyolc osztályt 12 rendes tanár és néhány helyettesítő tanár tanította. A tanárok kötelező óraszáma 18-20 óra volt. A tanárok közül többen az Akadémia tagjai lettek, jelentős irodalmi munkásságot folytattak: Ba- tizfalvy István (1848-95) történelem, földrajz hit- és erkölcstan tankönyvek írója, Dorner József (1860-73) botanikus, Elischer József (1871-83), Greguss Gyula (1857-67) fizikus, V Horváth Zsigmond (1857-1869) klasszika-filológus, Torkos László (1862-77) költő. A tanári szoba kicsi helyiség volt. Az igazgató együtt volt a tanárokkal családias hangulatban. Mindent megbeszéltek, mindenről tudtak, ami az iskolában történt. A bekerülő fiatal tanárok tapasztalhatták az egységes követelményrendszert az oktatás és a nevelés területén is. Egy-egy tanár 20-30 évig itt tanított, innen ment nyugdíjba. A tanárok társadalmi presztízse igen magas volt. Hunfalvy Pál iskolafelügyelő javaslatára 1864 után választottak második iskolafelügyelőt is, és kimondták, hogy az iskolafelügyelőség bármikor látogathatja az órákat. Az 1865/66-os tanévtől Segélyegyletet hoztak létre azzal a céllal, „hogy a szegény, jó magaviseletű és szorgalmas tanulótársait tankönyvekkel, írószerekkel lássa el, esetleg nekik pénzsegélyt nyújtson, s azon idegen felekezetű tanulókért,... a tanpénzt megfizesse.” Az iskola tárgyi feltételeinek javításában nagy fordulópontot jelentett, hogy 1867-ben Szentiványi Bogumér 8000 kötetes (számos idegennyelvű könyvet tartalmazó) könyvtárát az iskolára hagyta. 1867-ben gyűrűs napfogyatkozás volt, ezért a tanulók szünetet kaptak, hogy otthon jobban megfigyelhessék a jelenséget. A gimnázium diákjai voltak ebben az időben Pecz Samu - később építész - és Riedl Frigyes - később irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Pecz Samu (1854-1922) építész, műegyetemi tanár, a pesti gimnáziumnak 1865-69-ig volt tanulója. Tanulmányait a budapesti és a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián végezte. Kezdetben klasszicizáló, később neoromán és neogót stílusban ter27
