Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 4. A nehéz 1850-1860-as évek

gyár lelkésznek, Lang Mihály német lelkésznek és Hunfalvy Pál iskolai felügyelőnek (1853-83).

Hunfalvy Pál (1810-90) a Felvidékről származott. Jogi tanulmányokat folytatott, majd a Podmaniczky családnál lett nevelő, később az özvegységre jutott bárónő bizalmasa. 1841-ben irodalmi működésének elismeréseképpen az Akadémia tagjává választották, egy év múlva a Kisfa- ludy-Társaság tagja lett. 1848-ban országgyűlési képviselőként Pestre jött, majd a szabadságharc bukása után hazafias gondolkodásáért bújdosnia kellett. Később az Akadémia könyvtárosa lett, és saját költségén nyelvészeti folyóiratot jelentetett meg: Magyar Nyelvészet címen. Híresek finnugor nyelvészeti tanulmányai. A felvilágosult humanizmusjeles alakja. Halála után 1892-ben emléktáblát helyeztek el a gimnázium falán, amelyet később a Fasorba vittek át.

1859- től a vidéki diákok elhelyezési gondján segített az Országos Protestáns Árvaház, amely 1877-től a Rózsák terén működött.

A gimnázium új igazgatója Batizfalvy István (1860-95) lett.

Batizfalvy István neves pedagógus, elismert tankönyvíró volt. Részvett az 1848/49-es szabadságharcban. Az ő igazgatósága idején épült a Sütő utcai épület. (1895-ben jelent meg iskolatörténete.)

1860- ban a szakoktatási rendszer következményeként a tanárok nem az egész tanítási idő alatt voltak együtt a diákokkal, így szükségessé vált, hogy a szünetekben egy tanári szobában tartózkodhassanak. Erre a célra a könyvtárhelyiséget rendelték el, ahol ekkor 6 000 könyv volt.

A tanári állásokra a pályázatokat újságokban hirdették, de 1860-ban még azt is közzétették, hogy az új tanárnak milyen tárgyakat kell tanítania. 1864-től az egyház csak olyan tanárokat alkalmazott a gimnáziumokban, akik az evangélikus egyetemes tanárvizsgáló bizottság előtt képesítő oklevelet kaptak. (Később az állami oklevél lett kötelező.)

Az 1860/61-es tanévben jelent meg az intézmény első értesítője, amelyet az ezt követő évektől rendszeresen kiadtak. Az értesítő szerkezete az elkövetkező években alapjában véve nem változott. Részei a következők: 1. Tudományos értekezések 2. Iskolai jelentés 3. Tantárgyfelosztás, a tanárok irodalmi működése 4. A tanítás anyaga, a tankönyvek jegyzéke 5. A tanulók névsora 5. Az év végi vizsgák rendje 6. Statisztikák.

Az 1860/61-es értesítő beszámol arról, hogy az egyház nehéz helyzete miatt egyelőre a gimnázium 4 osztályát működteti. Időnként gondot okozott a tanulók kétnyelvűsége. Az új tanulók közül vélt, aki csak magyarul, mások csak németül tudtak.

23