Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 3. Az iskola élete 1840-50-ig
8. Harmadik és negyedik nyelvészeti osztály, vezetője: Kanya Pál. 9. Első és második költészet-szónoklati osztály, vezetője: Taub- ner Károly. A gimnáziumi osztályokban csak kétévente indítottak új osztályt. Problémát jelentett az évismétlők és a más iskolából jöttek tanulása. Az évismétlők újabb 2 évig járták az osztályokat. Ha egy tantárgyból elégtelent kaptak, akkor a nyár végén azonban lehetőség volt ,javító vizsgára”. Az idegenből jött tanulókat csak a kezdő kurzusra vették fel. E helyzeten segített az 1838-ban hozott határozat, amely során megszüntették a kétéves rendszert, helyette az egyéves osztályrendszert vezették be. A gimnáziumi osztályokban a tanítás nyelve: a magyar. Ezekhez járult még: 1. énekiskola. 2. rajziskola, 3. testgyakorlati intézet, 4. leánymunkálati iskola. A tanítók többnyire a Felvidékről származtak, iskoláikat hazai evangélikus gimnáziumokban, majd híres német egyetemeken végezték. A tanárok és tanítók között semmi különbség nincs. Az elemi tanítók is többnyire teológiát végeztek. A fizetésen kívül a gyülekezet Deák téri épületében lakást kaptak, név szerint: Kanya, Wagner, Balassovics, Dierner és Taubner. (Az 1860-as években azonban a tanárok részben kiszorultak, mivel a lakásokat lelkészek kapták, vagy anyagi megfontolásból bérbe adták.) Ágai Adolf Utazás Pestről Pestre c. könyvében így emlékezik vissza az 1840-es évekre: ,A felekezeti, községi s állami alsó- és középiskolák között különbség volt talán, de versengés nem. Nagyszüleim előtt csupán az döntött, hogy legközelebb esett hozzánk a Szén-téri (ma Deák-téri) ev. iskola. Négy alsóbb tanítóm közül csupán Balázsovics, Melczer és Stuhlmüller neveire emlékszem még. Lelkiismeretes, derék férfiak valónak mind egy szálig. Nevelési és tanítási eszközeik sorában helyet foglalt a suhintó vessző is, de csak a legvégső esetben...” A tanítók és lelkészek megbecsülését szolgálta az egyházi nyugdíjintézet létrehozása, amelynek alapja 1843-ban a Schedius-emlékünnepély alkalmából gyűjtött 2 167 forint lett. Hét tanteremben folyt a tanítás. Az iskolában 5 fiúosztály és 2 leányosztály található. A legnagyobb tanterem 5 öl hosszú és 4 öl széles volt, kb,10x8 m. 1840-ben az iskolában (Belvárosban) már 348 növendék tanult. Az iskola összes tanítványainak száma: 480. Megváltozott a helyzet az ún. zay-ugróci tanterv bevezetésével, melyet a pesti iskolába 1843-ban vezettek be. A tanítási nyelv 1847-től hivatalosan is a magyar lett. A hittant mindenki a saját anyanyelvén tanulta. Az egységes evangélikus tanterv az egész országra érvényesen szabta meg a tanítandó anyagot, majd 1845-től a tanév időbeosztását és az iskolák 18
