Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.
I. fejezet: A pesti evangélikus oktatás kezdetei - 3. Az iskola élete 1840-50-ig
voltak, ezért került a 114 tanuló közül a 108. helyre. Apja elégedetlen lehetett fia előmenetelével, ezért a következő tanévtől a pesti piaristákhoz vitte át. 3. Az iskola élete 1840-1850-ig 1840-ben a püspöki látogatás szerint a gyülekezet iskolája a következő osztályokat foglalta magába: A) NÉPISKOLA 1. Elemi iskola a szláv (tót) ajkú fiú- és leánygyermekek számára a külvárosban (Józsefvárosban), 3-4 éves iskola. A pesti tótok a gyülekezetből 1855-ben kiváltak, így az iskola ezután nem tartozott már ide. A tanítás nyelve: tót, a tanító: Jeszenszky László. 2. A fiú és leány növendékek elemi iskolája Budán, a tanító: Kocsik József. A budai iskola 1844-ben külön tanintézet lett. 3.1. elemi osztály (kétéves osztály) a magyar-német ajkú fiúgyermekek számára a Belvárosban, a tanító: Balassovics Lajos. 4. II. elemi osztály (kétéves) a magyar-német ajkú fiúgyermekeknek a Belvárosban, a tanító: Stuhlmüller Sámuel. 5. Elemi leányiskola (három 1-1 évig tartó osztály) a Belvárosban, a tanító: Wagner István. A tanítás nyelve: német, részben magyar. 6. Magasabb leányiskola (három 1-1 évig tartó osztály) a Belvárosban, a tanító: Dierner Endre. A tanítás nyelve: magyar és német. A népiskola 1856-ig közös igazgatás alatt állt a gimnáziummal. Történetét a továbbiakban külön követhetjük nyomon, a II. fejezetben. B) GYMNASIUM 7. Első és második nyelvészeti osztály, vezetője: Melczer Lajos. A latin tanulása fakultatív. 17
