Zomboryné Bazsó Rozália: A pesti evangélikus oktatás krónikája. Budapest 2000.

IV fejezet: Leányoktatás - Veres Pálné-Intézet - leánykollégium - leánygimnázium - 4. A II. világháború évei

Ekkor már gépkocsiosztag foglalta el a tornatermet és környékét. Karácsony 2. napján rohamtüzérek vették igénybe az egész iskolát. Ezután hol magyar, hol német, hol orosz csapatok voltak az épületben. Részlet az igazgatói jelentésből:

„Az ostrom alatt 200 személynek volt otthona az iskola óvóhelye. A ház lakóin kívül itt tartózkodott dr. Rezessy Zoltán vallástanár, Welder Jenő kántor, dr. Steinert Katalin tanárnő, dr. Bánkúty Dezső családjával, azonkívül sok menekült és az Alföldy utcai tanoncotthonból kibombázott fiatal, akik december 21-től február 1-ig tartózkodtak az óvóhelyen. Itt volt összesen 8 lelkész, akik esti áhítatot tartottak és látogatták a közelben lakó híveket.

Körben szinte minden épület kiégett. Különösen nagy veszélyt jelentett a közeli városháza kiégése, de szerencsére tűzőrségünk Rezessy Zoltán tűzoltó parancsnoksága alatt derék munkát végzett. Tűzőrséget állítottunk, akik éjjel-nappal vigyáztak.

Az épület az ostrom alatt 50 súlyos belövést, bombát, aknát kapott. A tető megrongálódott, sok helyen eltűnt, ezért az épület ázott. A Kamermayer utca felöli oldalon falomlás történt. A díszteremben és a könyvtárban foszforbomba okozott tüzet. A tüzet a ház lakói még idejében eloltották, így jelentősebb kár nem keletkezett. Különösen Güttler Vilmos és dr. Kékén András lelkészek vették ki részüket a munkából, de voltak akik kivonták magukat a munkából. Ablakok nem voltak, az ajtók sok helyen megrongálódtak.

A megszálló csapatok minden szekrényt feltörtek, sok mindent elvittek, összetörtek. A taneszközök jó része tönkrement. Az egész hanglemezgyűjtemény elveszett. Az épületben se gáz, se villany nem volt.

Az ostrom alatt Budán meghalt Filarszky Zoltánná testnevelő tanár két kisgyermekével óvóhely összeomlás miatt. Tragikus módon - idegösszeomlást kapott - vesztette életét Bohár Gabriella rendes tanár. Az ostrom alatt hunyt el Mágocsi-Dietz Sándor felügyelő és Mikola Sándor főgimnáziumi ny. igazgató is.

Az ostrom után megkezdődött az iskola és környékének helyreállítása. Az osztályokból eltávolították a szemetet és a törmeléket, padokat állítottak be. Ebben a munkában az igazgató kevés segítségre számíthatott. Csak Bánkúty Judit, Habersack Gerda, Glock Klára (néhányszor), dr. Fridrich Károly segédlelkész, dr. Rezessy Zoltán és dr. Bánkúty Dezső vették ki részüket.

1945. március 19-én újra megkezdődött a munka. A második évnyitót a tornateremben tartották, ahol dr. Kékén András Deák téri lelkész és dr. Bánkúty Dezső beszélt és a Himnusz hangjai mellett öntött bizalmat az egybegyűlt szívekbe.

Eleinte az alsóbb osztályok hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt, a felsőbb osztályok kedden és csütörtökön és szombaton jártak be. Naponta 7-8 30 perces órát tartottak, melyre 200 tanuló járt be. Először nyolc osztálytermet sikerült megnyitni.

Húsvét után 9-1-ig 40 perces tanítás volt 10 osztálynak.”

107