H. Hubert Gabriella, A sajókazai Radvánszky-könyvtár története. Szeged 1998.
I. Radvánszky Béla, a sajókazai könyvtár (és levéltár) megalapítója
minden nevezetesebb írójával összeköttetésben állottak, 1 5 mint barátok, pártfogók vagy érdeklődők, csak egy század [ti. a 18. század] keretén belül hat Radvánszkyról 1 6 tudjuk egész bizonyosan, hogy a szó irodalmi értelmében vett tollforgatók voltak." 1 7 A családban apáról fiúra szállt „az irodalommal való foglalkozás szeretete". 1« Radvánszky II. László ágából származtak az 1875. okt. 3-án bárói rangra emelt Radvánszkyak: Radvánszky II. Antal, valamint a korán elhunyt Radvánszky I. Albert (1806-1857) fiai: Géza és a történész Béla. 1 9 A család 1 5 Radvánszky II. János és Radvánszky II. László Bél Mátyással (1684-1749) való kapcsolatáról ld. levelezésüket. (Bél Mátyás levelezése, sajtó alá r., bev., jegyzetek SZELESTEI N László, Bp., 1993.) 1 6 Radvánszky II. János, V. György, II. László, III. János, III. Dénes, IV. Ferenc. 1 7 BAROS Gyula, Kadványi verseskönyvek, Bp., 1905, 5. 1 8 Magyar Irodalmi lexikon, szerk. VANYI Ferenc, Bp., 1926, 675. 1 9 Radvánszky II. László unokaöccséről, Radvánszky IV. Ferencről (1734-1810), és a Miskolci Evangélikus Egyházközség megalapításában játszott szerepéről Id. SZEBIK Imre, VARHEGYI Miklós, A Miskolci "Evangélikus Egyházközség története 1783-1983, Miskolc, 1983. A család tagjai közül Radvánszky [II.] Antal (1807-1882) és Radvánszky [II.] Albert (1880-1963) az evangélikus egyház egyetemes felügyelője volt (1879-1882, illetve 1923-1948 között). A sajókazai templom építéséhez (1858-1869) és felújításához (1926) a Radvánszkyak jelentős anyagi segítséget nyújtottak. A sajókazai evangélikus templom karzatán márvány emléktábla őrzi az egyházközség rövid történetét: „Isten dicsőségét Sajó-Kazán már 1681-ben hirdették ágostai hitvallású evangélikusok. Legrégibb, ma is meglévő emléktárgy egy ezüst ostya tartó 1728-ból. A „Türelmi Rendelet" következtében radványi és sajó-kazai Radvánszky Ferencz buzgólkodása folytán eleink 1782. május hó 14-én folyamodtak II. József császárhoz, hogy nyilvános egyházközséggé alakulhassanak. Az 1783. március hó 8-án kelt és ugyanez év augusztus hó 2112
