Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]

26 úgymint Irányi Dániel, Vachott Imre, Lisznyay Kálmán, Kerényi Frigyes és az „Arany trombita" szerzője Sárossy Gyula valamennyien az eperjesi Kollégium tanítványai voltak. Az eperjesi Kollégium ekkof valóban nemzetnevelő és nemzetképző intézet volt. Petőfi Sándor és Tompa Mihály is felkeresik és a Kollégium Magyar Társaságában szerepeltek is. A Kollégium országos hatása nyilvánvaló és hogy nemzetünk a XIX. század első évtizedeiben a reformok és a nemzeti megújhodás útjára lépett, abban nagy része volt az eperjesi Kollégiumnak és az annak keretén belül működő kiválóan tudós és a koreszméket megértő és hirdető jeles tanároknak. Az eperjesi Kollégium eszméket termel ki és átadja azokat az ifjúság révén a nemzet közösségének. Az eperjesi Kollégium a reformkorszakban ismét a „hazaszeretet bevehetetlen végvára", mely faroszként világít az ország egész területén. Újonnan megszervezett főiskoláival nemcsak partikuláris kerületi, hanem egyetemes egyházi jelentősége és szerepe van. A Kollégium további fejlődése (1831—1884) egybeesik Vandrák András tanári működésével. Yandrák már a virágzásnak induló eperjesi Kollégiumnak jeles tanítványa, aki ugyancsak Greguss Mihály lenyűgöző előadásainak és azonfelül Csupka András jogtanár hatása alatt áll. A jénai egyetemen Fries Jakab kantianus bölcsészete maradandó hatást tett rá. Fries filozófiájának és methodikájának harmonizáló tolmácsa volt hazánkban. Élénk tudományos működést fejteit ki, amelyért a Magyar Tudományos Akadémia fiatalon tagjai sorába választotta. Vandrák nevelői működése országos jelentőségű, és benne egyik legnagyobb magyar evangélikus tanárt tisztelhetjük. Az eperjesi Kollégiumot az ő tanári és nevelői működése tette országos hirüvé. Pedagógiai működése korszakalkotó nemcsak az eperjesi Kollégium, hanem a magyar