Bruckner Győző: A Tiszai Evangélikus Egyházkerület Miskolci Jogakadémiájának multja az eperjesi ősi kollégium tükrében. Miskolc [é. n.]
22 A humanisztikus irány azonban ezentúl is uralkodó maradt és a reáltárgyak nagyobb művelése még nem következett be. Figyelemreméltó a rózsahegyi zsinat azon elgondolása, amely az eperjesi Kollégiumot tartotta egyedül alkalmasnak arra, hogy a magyarországi evangélikus egyetemes egyház Levéltára ott szerveztessék meg és ugyanott kapjanak elhelyezést a kerületi szuperintendeneiák levéltárai is. Kimondja a zsinat azt is, hogy a Kollégiumban vezessenek egy egyetemes jegyzőkönyvet, amelyben az egyetemes egyházi ügyek mind nyilvántartassanak. Ez a nagyszabású terv, amely, ha megvalósulhatott volna, a Kollégiumnak országos kulturhistóriai jelentőséget biztosíthatott volna, mert mintegy a még meg nem szervezett magyarországi ev. egyház egységét és egyetemes voltát szimbolikusan már kifejezésre juttatta volna és már akkor megvalósíthatta volna az evangélikus egyház irott emlékeinek gyüjteményegy etemét. Ennek a tervnek megvalósítása esetén az eperjesi Kollégium tényleg az egész ország evangélikusainak szellemi gócpontjává emelkedett volna. A súlyos politikai viszonyok közt és II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után természetesen lehetetlenné vált e szép terv megvalósítása. Az eperjesi ősi ev. Kollégium kiépítette ekkor kapcsolatait Svédországgal is és onnét vélt segítséget kapni a leromlott Kollégium helyreállítására és a konviktus újjászervezésére. A magyarhoni ev. rendek megbízásából Szirmay Miklós és Melczer Mihály vállalkoztak arra, hogy felkeresik XII. Károly svéd királyt az eperjesi Kollégium támogatása ügyében. A küldöttséget a király az oroszok elleni háborúja közben 1905ben svéd táborában fogadta. A háború miatt akkor pénzsegélyt nem adhatott, de intézkedett, hogy a greifswaldi egyetemen négy magyar tanuló, kik Eperjesen már elvégezték tanulmányaikat, tetemes ösztöndíjat kapjon. A rózsahegyi zsinat újabb küldöttséget menesztett ugyan-
