Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.

IV. A hesszeni eredetű telepesek közelebbi származása. Hesszeni eredetű telepescsaládok kimutatása.

80 Vilmos, aki Eichelsdorf-ban (Nieth ker.) lakott feleségével Möser * Juliannával. A vőlegény Schell J. L. 1720. március 18-án Wingertshausen-ben, a menyasszony Schmied A. M. 1724. augusztus 28-án született Eichelsdorf-ban. (Akv. Gyönk, Schmidt Hess. Ausw., Akv. Wingertshausen-Eichelsdorf.) 8. Wagner János Henrik 1723 után Daubringen-bő\ (Giessen ker.) költözött Gyönkre. Itt 1737-ben fordul elő neve a születési akvben. (Akv. Gyönk, Diehl i. m. 66. 1., Schmidt Hess. Ausw. 13.1.) 9—10. A Hessen Nanssau-ban fekvő Thal-Nassau volt a hazája Heckel János András-nak. 1785-ben Gyönkön köt házasságot mint 21 éves ifjú. (Akv. Gyönk.) Ugyancsak Hess-Nassauból származott Klein Dávid, aki mint iskolamester vándorolt Gyönkre. (Egyházközs. levéltár, Gyönk.) 11—13. Gyönkre a mai Bajorországból is jutottak telepesek.. Guthmann János hazája Mittelsinn volt (az anyakönyvben MittelSühn). Rösch György és 2 fia János és János Mátyás ugyanonnan jöttek. A helység az akvi bejegyzés szerint Württembergben volt. Sav (helyesen Seif) Mátyás ugyancsak egy Sinn nevű helységből Obersinn-bő\ jött Gyönkre. A feljegyzés szerint ez a helység is Württembergben volt. Ma csak Bajorország területén találhatók Ober-Unter és Mittelsinn nevű helységek. (Esk. akv. 1764, Esk. akv. 1751, 1750 Gyönk.) A gyönki mai telepesutódok tájszólása és népviselete egyébként általában arra enged következtetni, hogy a felsőhesszeni Schlitz Sandlos, Queck és Oberwegfurt vidékéről származnak. Emellett tanúskodik a nevek azonossága, amely a gyönki és az említett vidék anyakönyveinek tanúsága szerint kétségtelenül fennáll, valamint az a rokoni viszony, melyet Gyönk telepesei a körülötte fekvő községek felsőhesszeni eredetű népével tartottak, amiről az anyakönyvek bőségesen tanúskodnak. Hesszeni eredetű telepesek kerültek bizonyosan a tolnamegyei Bátaapátiba is. De kellett ide elég számban Württemberg! eredetű bevándorlóknak is kerülniök. Erre mutat az a táj^zólásbeli külömbség, amely észrevehető Bátaapáti és a hesszeni eredetű községek tájszólása között. A Mendong, Monsing, Laffertong nevek elzász-lotharingeni eredetre engednek következtetni. Szép számmal kerültek hesszeni eredetű telepesek Keszőhidegkút, Bonyhád, Kéty, Kölesd, Udvari és Szárazd községekbe