Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.

IV. A hesszeni eredetű telepesek közelebbi származása. Hesszeni eredetű telepescsaládok kimutatása.

IV. A hesszeni eredetű telepesek közelebbi származása. Hesszeni eredetű telepescsaládok kimutatása. A tolnamegyei németség őshazájának és közelebbi származásának a megállapítása tekintetében eddig nem sok és határozott történeti adat látott napvilágot. Egyes községek lakói és egyes családok leginkább csak a legkevesebb esetben helytálló hagyományokra támaszkodva jelölték meg őshazájukat. A legáltalánosabb volt a protestáns németségnek Württembergből való származtatása. így pl. Felsőnána telepesutódai úgy tudják, hogy az elődeik Württembergből vándoroltak be. Pedig legalább is a nagy zöme Nána lakóinak hesszeni eredetű, amint majd látni fogjuk. S így van ez sok-sok más esetben is. Újabban nyelvtudósaink nyelvi alapon a nyelvjárásösszehasonlítás segítségével próbálják a telepes községek lakóinak az őshazáját megállapítani. így jelölik meg egyes nyelvjáráskutatók pl. a Frankfurt, Wiesbaden, Nastätten, Rüdesheim, Mainz, Darmstadt, Frankfurt városokat összekötő vonal által bezárt területet mint a nánai, kalaznói, murgai, varsádi, tormási, stb. német telepesek őshazáját.

1) Megállapíthatjuk, hogy ez az állítás közel jár a valósághoz, de nem találja el azt egészen. A megjelölt vidékről is érkeztek az említett községek egyikébe-másikába telepesek. Kistormás telepesei pl. igenis Wiesbaden környékéről valók. Erről tanúskodnak a kistormási gyülekezetben magában található teljesen megbízható feljegyzések. De már nem áll a fenti megállapítás pl. Felsőnána, Kalaznó és Varsád lakóinak legnagyobb részére. Mert e három község telepesei közül mindazok, akiknek őshazája Schäfer Illés, A kalaznói német nyelvjárás hangtana, Bpest, 1908. — Weidlein J. i. m. 60. 1. — Dr. Bleyer J. Das Deutschtum in Rumpfungarn etc. 31. 1.