Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
III. A hesszeni protestánsokat telepítő földesurakról és birtokaikról. A magánföldesuri telepítések feltételei. - b) Más olyan földesurakról és birtokaikról, akik szintén telepítettek hesszeni eredetű protestáns bevándorlókat.
52 birtokán. 1701 körül kapta érdemei elismeréséül, melyeket a kurucok elleni harcokban szerzett, I. Lipót császártól Zomba és Tevel vidékét 12 pusztával (Kápolna, Szentgál, Patlan, Zomba, Tevel, (Kis)-Dorog, Kovácsi, Szárazd, Kajmád, Pél, Kemőcsin, Ladomány). A Monasterly-család kezéről kerülnek e birtokok részben Jobaházi Dőry László és felesége, Kisfaludy Zsuzsanna, részben Schilson báró kezére. Jobaházi Dőry László nem tűrt meg birtokain protestánsokat. Ezért pl. a Zombán letelepedett magyar lutheránusok 1744-ben elköltöznek Orosházára, miután az idetelepedett hesszeni eredetű német lutheránusok már 1735ben Mekényesre költöztek. 1 6) Kún Ferenc birtokán, Majoson találtak 1720-tól fogva heszszeni eredetű telepesek új hazát. Szenicei Bárány esperes szerint Majos Schilson-féle telepítés, Schilling Rogerius szerint viszont Perczel-féle telepítés. 1 7) Kétyen 1732-ben Schilson János Mihály báró telepített le protestáns németeket, kik között szintén voltak hesszeni eredetű lutheránusok és reformátusok. Kéty tulajdonképpen a református vallású Sándor-családé volt. Schilson báró zálogként bírta, kitől a telepítés után nemsokára Sándor István váltja vissza. Sándor Évával való házassága révén a református papi Visoly János lesz később Kéty földesura. Volt Kétyen részbirtoka a Bene-családnak is. A kétyi telepesekkel a szerződést 1732. máj. 30-án kötötte meg Schilson J. M. báró Bonyhádon. E szerint 30 német család telepedik meg Kétyen. Megkapják a megélhetésükhöz szükséges földet, szőllőt, rétet és legelőt. Épületfát a cikói és guzlai erdőből kaptak. Szabad-költözködési jogot, szőlleik után 6 évi, földjeik után 1 évi adómentességet nyernek. Egy évig úrbéri szolgáltatással nem tartoznak. Szt. Mihálytól Szt. Györgyig az italmérésí engedély őket illeti. Kötelezettségeik egy-egy telek után évente 4 frt. készpénz, 6 napi igás és 6 napi kézi robot, minden termésük után kilenced. Minden telkes ad évente egynegyed pint faggyút s 2 igás fuvart lt t) Dőry-levéltár, M. N. Múzeum, Bpest. — Gyülek. feljegyzések, Orosháza. — Baranyam. tört. 528. 1. — Várm. jzőkv. II. 413. 1. 1 7) Dr. Bleyer A. Deutschtum in Rumpfungarn. — Payr S. Egyháztört. Emlékek, 354 1.
