Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.

III. A hesszeni protestánsokat telepítő földesurakról és birtokaikról. A magánföldesuri telepítések feltételei. - a) A Mercy-grófokról és birtokaikról. Miért kerültek a protestáns hesszeni telepesek a Bánát helyett Tolnába. Mercy telepítési feltételei.

47 nak ajándékozta. 6) Könnyen ment ebben az időben hatalmas, nagy birtokoknak az ide-odaajándékozása. A későbbi összes Apponyi-birtokok előzőleg a Mercyeké vol­tak. Hozzátartoztak e birtokhoz Pálfa, Lőrinc, Rácegres, Kölesd egy része, Kistormás, Varsád, Kalaznó, Felsőnána, Medina, Hő­gyész, Berény, Mucsi, Duzs, Apar, Hant, Izmény, Mucsfa, Kismá­nyok, Apáti és számos e falvak környékén fekvő puszta. A telepítést nem mindenütt Mercy gróf kezdte meg. Kismá­nyokon, Felsőnánán még Zinzendorf gróf, Varsádon pedig Szé­kely István idejében telepedtek le az első németországi protes­tánsok. A kismányokiaknak szerződésük is volt már Zinzendorf Vencel gróffal. De a hesszeni telepesekkel vegyült németnyelvű protestáns községeket végleg a Mercyek telepítették be s ők rendezték a földesúr és a jobbágyok között a viszonyt. Hogy hesszeni eredetű telepeseit Mercy gróf hogyan sze­rezte, azt szavahihető módon és részletesen elmondják a kistor­mási gyülekezet már megemlített feljegyzései. Bécsben tartóz­kodott Mercy gróf adjutansa, Vátzy százados. Ha érkezett egy szemrevaló csapat kivándorló (mint pl. a szervezetten érkező kis­tormási 69 család) s Bécsben partra szállították őket pihenés vé­gett, akkor Vátzy érintkezésbe lépett velük s rábírta őket, hogy a Bánát helyett jöjjenek Mercy tolnamegyei birtokaira. Mindez a tormási feljegyzések szerint a király tudtával történt. Vannak ugyan feljegyzések, melyek szerint a király rossz néven vette Mercy gróftól, hogy telepeseit a királyi szállítmá­nyokból vonja el s ezt Mercy előtt is szóvá tette. Nem tetszett a királynak az sem, hogy Mercy különösen a protestáns telepese­ket választotta ki s azoknak kedvezett. 7) Bizonyos az, hogy Mercy gróf szívesen fogadta birtokaira a protestáns németeket, támogatta s megvédelmezte őket vallá­suk szabad gyakorlatában. Mercy gróf igen emberséges, sőt 'kedvező feltételek mellett telepítette le birtokain a bevándorlottakat. Erről tanúskodik a kismányokiakkal 1722. júl. 22-én kötött telepítési szerződése. E szerint a falu lakossága megkapja a gróftól az egész határt a korcsma használatával együtt, csak a vadászati és halászati jog e) Dr. Bleyer J. Deutschung. Hblätter, II. évf. 249. 1. 7) Gyiilek. levéltár Sárszentlőrinc. Sántha K., A sárszentlőrinci ág. hitv. ev. egyházközség története, 5. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom