Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.

I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást.

I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást. Az egykori hesszeni nagyhercegség területéről (HesszenDarmstadt) bevándorolt németek a régi híres „chattok" utódai, akik más német törzsekkel együtt egykor Giessen vidékén s attól északra és keletre telepedtek le. Harcias, vitéz nép voltak s azok közé a német törzsek közé tartoztak, melyeket németországi uralmuk idején a rómaiak nem tudtak leigázni.

1) A keresztyénségre Bonifacius papjai térítették őket. A földművelést, állattenyésztést és házépítést' e papoktól tanulták meg a chattok. A reformáció idején legnagyobb részük a protestantizmushoz csatlakozott s a tartomány déli részében inkább a lutheri, északi részében pedig a kálvini irány jutott túlsúlyba. Innen a református németek a tolnamegyei telepesek között. Sokat szenvedett Hesszen népe a 30 éves háború alatt. A 30 éves háború nyomorát Hesszen lakói még ki sem heverték, amikor máris új háborúk borzalmai szakadtak reájuk. A franciák betörései állandóan nyugtalanították Hesszen lakosságát. XIV. Lajos francia király zsoldosai már 1670-ben végeztek iszonyú pusztítást a hesszeni tartományban. 1673-ban csak magáról a Riedesel bárók birtokáról (Eisenbach) 200 drb. jószágot raboltak el a francia zsoldosok. Az ellenséget gyakran felváltó német zsoldosok nem kevésbé sanyargatták a szegény népet, melynek sem élete, sem vagyona nem volt biztonságban. Az eisenbachi Riedeselek birtokán fekvő Frischborn evang. gyülekezet lelkészének 1673-ból származó feljegyzései a zsoldos seregek több rémtetDr. W. Becker: Abriss d. Hess. Geschichte, Berlin-Leipzig, 1927. I. 3.