Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
II. A hesszeni protestánsak ki- illetve bevándorlása. - e) III.Károly második levele Ernő Lajoshoz s az arra adott válasz.
39 reímének a teljesítése. A „Rentkammer" azt javasolja 1730 febr. 2-án, hogy fenn kell tartani az eddigi rendelkezéseket s ezek értelmében kell eljárni a kivándorlókkal szemben. Ilyen értelemben kellene utasítást küldeni a kerületek hivatalnokaihoz is. Végleges döntésre a számtartóság az ügyet a kormányhoz terjeszti fel. 4 7) A kormány 1730. március 4-én tartott ülésében a császár parancsával szemben megállapítja, hogy a kivándorlókat a fejedelem nem terhelte túl, már csak azért sem, mivel Hesszenben a jobbágyváltság nem olyan súlyos mint másutt, pl. Sziléziában és Csehországban. Aggodalomra való okot lát a kormány abban, hogy a fejedelem teljesen szabadon engedje kivándorolni alattvalóit, ahogy azt a császár kéri s ahogy pl. Zweibrücken tette. Ezzel az ország vagyonos lakóit szoktatná a kivándorláshoz. A kormány azon reménységének ad kifejezést, hogy a császár be fogja látni ennek az álláspontnak a helyességét és jogosultságát. Ezért javasolja, hogy tartassanak érvényben az eddigi rendelkezések. A császárnak viszont tudomásul kell adni, hogy az alattvalóknak általa felpanaszolt megterhelése ellenére is. 1721—1724 között Hesszendarmstadtból 226 személy és 7 család vándorolt ki Magyarországba. A miniszterek véleménye szerint a kivándorlók csupán a vám alól mentesítendők. 4 8) Az a körülmény, hogy a hesszendarmstadti kormány akkor,, amikor III. Károllyal szemben igazolni akarja, hogy eddig menynyien vándoroltak ki az országból, csak az 1721—1724 között kivándorlattakat említi meg, igazolja fenti állításunkat, mely szerint ezekben az években volt legtömegesebb a kivándorlás s. hogy 1724 után enyhült. Krausz J. F. A. is jelenti egy alkalommal, hogy eddig 300 családot küldött Magyarországba. Ezek között is voltak bizonyosan hesszeniek. 4 9) 1729 után úgylátszik III. Károly új telepítési tevékenységet kezd ismét kifejteni Hesszenben, és pedig Tokaj vidékének a benépesítése érdekében. III. Károly levelére 1730. március 4-én adja meg Ernő Lajos a maga válaszát. Válasz ez egyúttal a császár 1722. április 20-án kelt első levelére. Ugyancsak nem sietett Ernő Lajos, a császár") Hess. Staatsarchiv, XI., fol. 79—81. 1. 4 8) Hess. Staatsarchiv, XI. fol. 82—87. 4 H) Dr. R. Huss, Neue Heimatblätter, I. évf. 50. 1.
