Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
II. A hesszeni protestánsak ki- illetve bevándorlása. - b) III.Károly császárnak a kivándorlás ügyében Hesszenben működő megbízottai. A kivándorlás érdekében terjesztett pátensek. A telepítési feltételek.
26 tén Frankfurtban Müller J. Gy. kereskedőnél, érdeklődjenek a továbbiak iránt s aztán várják meg, mig megkapják a fennakadás nélküli kivándorláshoz szükséges útlevelet. Közli még Falck, hogy a második telepes szállítmány 1723-ban fog indulni és pedig többé nem Regensburgból, hanem Marxheimból és pedig szept. 30-án. A harmadik és utolsó szállítmány okt. 20-án indul útnak. Minden alkalommal egy igazolt császári ,,Transport-Officiant" fogja a szállítmányt kísérni. Ilyen feltételek mellett hívta III. Károly Magyarországba Hesszen lakosságát. Telepítési feltételei nagyon hasonlítanak azokhoz, melyek mellett Mercy Claudius telepítette be tolnamegyei birtokait, amelyeknek jórészén ugyancsak hesszeni protestáns telepesek találtak új otthont. 2 1) Nem csoda, ha Hesszen szenvedő, nyomorgó lakossága megismerve ezeket a feltételeket, melyekből egy szebb és könnyebb megélhetés lehetősége integetett feléje, kedvet kapott a Magyarországba való vándorlásra. Nem csoda, hogy akadtak számosan, akik szívesen vették magukra a hosszú úttal járó fáradságot és veszedelmeket, vállalták az új otthon alapításával járó küzdelmeket s útra keltek Magyarország felé, hogy ott új hazát találjanak. Látjuk az eddigiek alapján már azt is, hogy Tolna-BaranyaSomogy hesszeni származású protestáns németsége, mely eredetileg ugyan a Bánátnak volt szánva, nem hívatlanul jctt új hazájába. Aki tehát azt állítja, hogy a németség egyes részei a zsidókhoz hasonlóan, különböző időkben, kisebb rajokban boldogulásukat keresve „hívatlanul szivárogtak be Magyarországba" s ezt a Hesszenből bevándorolt tolna-baranya-somogyi protestáns telepesekre és utódaikra is akarná vonatkoztatni, az legalább is vastag történeti tudatlanságról tenne tanúságot 2 2) Ugyancsak nem vonatkoztatható hazánk ezen polgáraira az az állítás sem, mely szerint az alsódunamelléki németség a Mária Terézia idejében a Bécs fegyházaiból és bordélyházaiból elűzött, inficiált és kétes exisztenciáknak volna az utódja és leszármazottja. .Legalább is a hesszeni eredetű protestánsságra, amely pedig elég szép szám2 1) Gyülek. levéltár Kismányok. — Lágler István, Festbüchlein, mely a kismányoki gyülekezet történetét foglalja magában. 2 2) Dr. Méhely L., A németek Magyarországon, Bpest, 1929. 14. 1.
