Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század első felében. Győr 1939.
I. A hesszeni eredetű telepesek otthoni sorsa mint kivándorlásuk oka. A tolna-baranya-somogymegyei gazdasági és népességi viszonyok, melyek lehetővé tették a bevándorlást.
14 tást írtak itt össze a törökök. Ez lett a sorsa igen sok helységnek és falunak. 2 7) Hogy Baranyamegyében is mily teljes volt a pusztulás, arra jellemző Verancsics Antal útleírása. „Jó Isten, a legjobb és legtermékenyebb földnek mily szomorú képe tárul a szemlélő elé, mily elhagyott itt minden; földet, szőlőt, a dudva benőtte, nagy területen is ritka a földműves, ritka a barom, mindenütt elhagyatottság tátong." „Hajósunk, egy rác ember mondja, hogy a birodalom elfoglalása előtt egy faluban több ember lakott mint ma harmincban. Mit mondjunk hát a teljesen elpusztult falvakról, melyeknek még a neve is elveszett." 2 8) Ugyanez volt az állapot Somogymegyében. Csánky Dezső a Hunyadiak korából még 900-nál több helységet sorol fel, amely közül igen soknak ma már szintén csak a neve ismeretes, mint Aka, Keleviz, Brod, Thitkos, Bánis, Aga stb. 2 9) A helységek pusztulásával arányban pusztult a lakosság is. Nemcsak a paraszt jobbágyság, hanem a középkori birtokos nemesség is eltűnt. Csak egy-egy helység nevében maradt meg az emlékük, mint pl. Tolnában Nána, Murga, Kalaznó, Varsád, Györköny, Bikács, Apáti, stb., Baranyában Töttös, Szekcső, Dombóvár, Kozár, Somogyban Döröcske, Tab, Szokoly stb. Tolnamegyében csupán a Zemere Olivértől származó Paksycsaládnak az utódai, a királydarótzi Darótzy- és Száraz-családnak sikerült a „commissio neoaquistica" előtt birtokjogát Tolnában igazolnia s birtokát 32.000 forint váltságdíj lefizetése után visszakapni Paks, Györköny és Bikács környékén. 3 0) Baranyából is eltűntek az Árpádok idejéből való nemesi családok, a Bogáth, Szabolcs, Hetény, Várkony, Budafa stb. nemzetségek, valamint a Garayak, Kórógyiak, Maróthiak, Herczeghek s mások. Eltűnt a középnemesség is s nem tudta bir2 7) Darótzy A. i. m. 22. 1. — Brüsztle József: „Recensio dioecesis Quinqueecclesiensis", Pécs, 1880. IV. 911. 1. 2 8) Várady F. Baranyavm. monograf, 419. 1. 2 Ö) Csánky Dezső, Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában, II. 538. I. — Somogym. monograf. 499. 1. 3 0) Brüsztle J. i. m. IV. 106. 1. — Pallas Lexicon, XIII. 715. 1. — Darótzy A. i. m. 23. 1.
