Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

Győri templomok

Megtűrt templom az ártérben. 150 évvel ezelőtt, 1785. Szentandrás havának 27. napján, nagy ünnepségre sereglettek a győri evangélikus gyülekezet hivei. A templomtéren feketén hullámzott az embertömeg. Az emberek egyrésze kiszorult az ünnepi zajban nyüzsgő utcára. A templom padsoraiban ülő hivek áhítatos seregére rávilágít az aranydiszítésű, egyszerű, fehér falak fénye. Márványfehérségű az oltár is, melyet csak méginkább kiemel az aranyozás csillogó ragyogása. Az arcokon áhítat. A szemek könnyben fürödnek. Egyik-másik orcán végiggördül a könnycsepp, de senki sem szégyenli. Gyülekezeti ének után Ráth Mátyás magyar prédikátor János evangéliumából a samariai asszony történetének (Ján. 4, 19—26.) alapján hirdeti a szeretet Istenének lélekben és igazságban való imádását. Azután Freytag Mihály német prédikátor lép a szószékre s németül hirdeti Isten csudálatos dolgait. Megáldották az új templomot, hogy Isten lelke munkálkodjék benne s áldása legyen szomjúhozó, bűnbánó, Istenhez térő lelkeknek. Ez a templomszentelés befejező akkordja volt a győri gyülekezet templom után vágyakozó évszázados küzdelmének. Megépült temploma és a gyülekezet Istenbe vetett bizodalommal hitte, hogy ez végleges temploma lesz. A vasból kovácsolt templomajtó fölött elhelyezett márványtábla megörökítette a templomépítés történeti adatait. „II. József apostoli király őfelsége a vallási ügyekben szétszakítottakra békességet parancsolván, a győri ág. hitv. evang. egyházközség 33 év elteltével 1783-ban vallásának gyakorlatába visszahelyeztetett és saját tagjainak költségén a katonai parancsnokságtól vásárolt telken 1784 április 24-én építtetni kezdett s ezt az épületet a legjobb és legnagyobb Isten számára saját szertartása szerint általános istentiszteletre 1785 november 27-én felszentelte." A templom megépítése új történeti korszakot nyit meg gyülekezetünk történetében. A gyülekezet arcán új vonások jelennek