Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.

Győri templomok

24 német lelkipásztorok voltak. A 17. században már magyar lelkészek voltak, de ezek is még mindkét nyelven prédikáltak. Érdekes, hogy Bognár György lelkész magyarosította a nevét. Eredetileg Wagner Györgynek hívták. Ezen a templomon tehát két nemzetiség, két nyelv is meg tudott osztozni. A megosztott templomban közösen hordták a szenvedés keserves sorsát is a győri evangélikusok és reformátusok. Mindenekelőtt a lelkészek munkáját akarták megakadályozni. Az 1655.—i pozsonyi országgyűléshez benyújtott sérelmi iratban felpanaszolják híveink, hogy nem engedik meg az evangélikus papnak a városi betegek vigasztalását és számukra az úrvacsora kiszolgálását. A hívek ellen pedig nagy társadalmi elnyomás indul meg a céhrendszeren keresztül. A céhrendszer nemcsak valami mutatós és díszkivonulásokat rendező egyesület volt, hanem az iparosembereknek akkori szakszervezete. Aki nem volt benne, annak nem volt iparjogosultsága. Fel van említve, hogy a molnárok céhéből a protestáns molnárokat kirekesztették, sőt egyet kizártak addig, amíg evangélikus nejét veréssel nem kényszerítette a róm. kath. vallásra való áttérésre. Az evangélikusoknak szájából ki akarták venni a kenyeret. Megindult az evangélikus templomok elfoglalása is. Ebbe az időbe esik az öttevényi templom elfoglalása. Az 1655. évi 18. törvénycikk megerősíti ugyan a régi törvényt, de újra csak írott malaszt marad, mert trónra került I. Lipót. Uralkodása a hit- és nemzeti szabadság tekintetében kiirthatatlanul keserű emlékű marad. Hogy Lipót milyen légkört, teremtett maga körül, arra jellemzésül csak egy dolgot akarok megemlíteni. Mikor a protestáns sérelmek orvoslásáról volt szó, Széchenyi György róm. kath. püspök kénytelen volt beismerni, hogy sok sérelmet kellett elszenvedni a protestánsoknak, de — úgymond — ha azokat orvosoljuk, abbói még nagyobb baj származik, mert a királyt az országra haragítjuk. Micsoda uralkodói önkényességre s micsoda alattvalói szolgalelküségre vall egy ilyen kijelentés. Ez a püspök nemcsak szóval vailotta ezt az álláspontot, hanem a valóságban is követte 1672-ben 80 lelkészt űzetett el. Ekkor vették el a koroncói, szentiványi, pázmándi, kisbaráti, gyarmati, radványi és sövényházai ev. és ref. templomot is. 1671-ben szemet vetett Széchenyi György püspök a parányi kis evangélikus imaházra is. 1671. augusztus 4.-én Széchenyi György püspök szolgái, révfalusi hajdúk s győri muskétás kato-