Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.
Győri templomok
22 Több mint tíz évi szünet után tehát újra megnyílt az alkalom,, hogy saját hitük szerint, saját templomukban imádhassák az Istent. Ne gondoljuk azonban, hogy ennek a kis templomnak megépítése olyan egyszerűen ment. Róm.kath. atyánkfiai ezt is el akarták gáncsolni. Tíz év előtt azzal érveltek, hogy az evang. katonáknak Pataházára való átjárása nemzeti szempontból nagyon veszedelmes. Ha egyszer a török pl. olyankor támadná meg Győr várát, mikor éppen az őrség nagyrésze túl a Dunán van istentiszteleten, micsoda veszedelem támadna! Az evangélikus rendeknek 1647. évi beadványára pedig már azt felelik, hogy csak Pataházán legyenszabad ev. istentiszteleteket tartani, hiszen nem kell félniök Pataházán sem a töröktől. Mintha bizony eleink magukat féltették volna a töröktől és nem a róm. kath.-ok lettek volna azok, akik annak idején Győr várát és a nemzeti becsületet féltették a töröktől. Mikor pedig mégis megtudtunk venni egy belvárosi házat, a róm. kath. káptalan országgyűlési követei által tiltakozott, hogy az evangélikusok házat vásárolhassanak istentisztelet céljára, de maguk az országgyűlési követek írták vissza, hogy a törvényben biztosított, egészen pontosan körvonalazott szabad vallásgyakorlat megengedi ezt, mindenféle elgáncsoló próbálkozás tehát hiábavaló. Ennek a kis templomnak útjában volt azonban egy másik nehézség is: a református egyház. Eddig a reformátusok és evangélikusok Győrött közösen alkottak gyülekezetet és az evangélikusok lélekszámának túlsúlya következtében az egyház lelkipásztora az evangélikusok közül került ki. Hogy ez azután nem ment mindig súrlódások nélkül, az abból valószínű, hogy 1647-ben — ugyanabban az esztendőben, amikor súlyos, nehéz tusák révén ki tudták vívni a győri szabad vallásgyakorlatot — a reformátusok külön gyülekezetté alakultak. 1647. május 20.-án avatta fel a dunántúli ref. egyházkerület szentlőrinci zsinatán Czeglédy Pál püspök a győri református egyház lelkészévé Gál Istvánt. Nem tudjuk megállapítani, hogy mik voltak a különválás okai, de nem lehet azon csodálkozni, hogy az amúgy is gyenge protestantizmust ez nagyon meggyengítette Győr városában. A különválás által előidézett hangulatban érthető, hogy mikor megérkezett az 1647-iki törvény pontos szövege, voltak evangélikusok, ezek között Laki Miklós kardos vitéz is, akik arra hivatkoztak, hogy ebben a törvényben nincsen másról szó, csak az evangélikus hitvallásról. A reformátu-
