Túróczy Zoltán: A győri evangélikus templom másfélszázados jubileuma 1785-1935. Győr 1936.
Győri templomok
15 közösség történetét is kiolvashatjuk a templom történetéből. Megvilágosodik szemünk előtt a gyülekezet munkája, küzdelmes múltja, külső és belső erőfeszítése. Világosan látjuk, hogy mit tett a gyülekezet a templomért, és mit tett a templom az emberek lelkéért, az egyházért, az Isten országáért. Az 1935. esztendő november hónapját győri gyülekezetünk jubileumi ünnepség időszakává tette. December hó 1-én templomunk 150 esztendős lesz. Erre a jubileumi ünnepre készülve, november vasárnapjait is ünneppé tesszük s mindegyik vasárnap középpontjába egy-egy régi, elpusztult templomunkat állítjuk. így haladunk vasárnapról-vasárnapra, templomtól-templomhoz, mígnem elérkezünk a jubileum napján a mai 150 éves templomunkhoz. Templomok történetének ködös képében így látjuk meg gyülekezetünk küzdelmes történetét. Egy egész templomsor áll előttünk. Mindegyik templom egy darab lüktető, drámai feszültségű történet s a gyülekezet életének egy eleven része. Az első templom története ezt a címet hordozza homlokán: Vándortemplom a Dunán innen és Dunán túl. A protestantizmus gyorsan elterjedt Győr városában. Akkoriban Győr várának nagy jelentősége volt. A várőrség nagy része németekből állott, kik az evangélium hitét magukkal hozták a reformáció hazájából. Evangéliumi vallásos életükről német evangélikus lelkészek gondoskodtak. A történeti viszonyok is kedveztek az evangélikus vallás elterjedésének. Győr mellett húzódott a hadak útja. Ezen az úton robogtak fel Budavár elfoglalására II. Joachim brandenburgi választófejedelem és Móric szász választófejedelem seregei. Kíséretükben evangélikus lelkészek is voltak, akiknek Luther és Melanchton külön is lelkükre kötötték, hogy mindenütt terjesszék az evangéliomi világosságot. A közeli Pápa városában egy buzgó iskolamester működött. Magyaróváron Huszár Gál harcolt a reformáció igazságai mellett. Jóllehet a reformáció hivei sokan voltak, mégis hiába kértek engedélyt templomépítésre. Templom nélküli nép voltak. Ez időben Rueber volt a Győrött levő német fekete lovasoknak ezredese. Buzgó, határozott jellemű evangélikus férfiú, külön evangélikus lelkésze volt: Magdeburgi Joachim. Ha nem volt is a protestánsoknak templomuk, Rueber ezredesnek senki sem tilthatta meg, hogy házában istentiszteletet ne tartson. Rueber háza a piacon (a mai Széchenyi-tér 12. sz. ház helyén) állott. Vasárnaponként a város 8 oldalán megfúvatta a kürtöket s ezzel a
