Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 3. A tanulók nevelése. A fegyelem

1832-beu határozták el, hogy a törvényeket kinyomatják s a tanulók közt kiosztják. Attól az időtől kezdve, amikortól tanári értekezleti és iskolai tanácsülési jegyzőkönyvek maradtak fenn, csekély fáradsággal végig figyelemmel kisérhetjük a tanulói közszellem változatos megnyilvánulásait és a kezelésükre alkalmazott gyógyszereket. így a negyvenes éveknek féktelenség, verekedések, a tanárral szemben való vakmerő fellépés, a jellemző fegyelmi esetei. Ennek általános okát alighanem a kornak átalakulási, szabadabb. tehát féktelenebb szellemében * kell keresnünk. Az ötvenes évek leggyakoribb, legjellemzőbb kihágásait a durvaságok, sokszor a véres verekedések jellemzik. Kiirtásukra — legalább a mai felfogás szerint — drákói szigort alkalmaztak. 1850-ben például egy tanulót társa bántalmazásáért „48 órai börtönre kenyér és viz mellett" s az alumneumból egy hétre való kitiltásra Ítéltek; egytlen társának adott ütlegért 12 órai börtönt kapott egy másik, de mert megbántott társától uólag bocsánatot kért, elengedték büntetését, amiből az akkori diákok büszke, dacos önérzetére következtethetünk, különben ezen természetes eljárást nem jutalmazták volna 12 órai tiszta nyereséggel. A becsukatási büntetések súlyosságát azzal is fokozták, hogy a bebörtönzött tanulótól 1859 előtt hat, attól fogva husz krajcárt szedtek, amiből egy rész a pedellust illette meg. A fegyelmi esetek a hatvanas-hetvenes években már nagyon felszaporodtak. Erre Tatay, aki a nyilvánosság előtt szerette a<okai elleplezni, úgyhogy az értesítőkből az ember nem nyer tiszta képet, kénytelen volt „az elharapódzott fegytelenség" ellen komolyabb rendszabályokat léptetni életbe. Bevonta tehát egyrészt a szülőket, szállásadókat, de kénytelen volt tűrni a szolgabíró intézkedését is, aki a „csendlegényeket" utasította, hogy éjjel a rossz helyeket látogató tanulókat bekísérjék. A hetvenes évek vége felé aztán így kénytelen volt kilépni a nyilvánosság elé s egymásután következő években 6—2—5 tanuló kicsapatásáról számolt be. A következő évtizedekben, kapcsolatban a kávéházak, korcsmák mulatóhelyek szaporodásával s az embereknek ilyen szórakozások iránt való hajlandóságával, a korcsmai ügyek voltak előtérben; az iskolából való kirekesztések okai túlnyomóan ezek voltak. Viszont a féktelenség, szilajság jellemvonásai napjaink felé közeledőben egyre inkább elmaradoztak, mintegy a tanulók inelligenciájat tanúsítva. Ha volt is elvétve visszaesési hajlam, az rendesen külső bujtogatásra volt visszavezethető. Ez volt az esete az 1919-i tanulóknak, amikor a „főgimnázium diák proletárjai előkészítő bizottsága az uj eszméket ismertető felolvasások * l&48-ban ,,a főiskolai ifjúság a kor szellemének megfelelő reformokat kiváut &7. iskolában."