Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 2. A tanitás módszere: a tanárok

plus Pál (1802—), mint segédtanárok kezdőknek latint tanítottak. Segédtanári minőségben működött velük nagyjából egyidőben Zacharidesz Dániel (1802—8), Bakó Sándor (1804—9), Delhy Márton (1803), Krizs György (1803—29) és Fazekas István (1802, 1809) ; mint kisegitő, Oertel Zakariás (1802—36) mezőberényi német lelkész végig nagy lelkesedéssel, önként tanitotta a német nyelvet, sőt egy időben a görögöt, hébert, teológiai tárgyakat is. A nagyobb tanulókkal vallás-erkölcsi, egyházjogi kérdésekben vitákat rendezett. Tudós német férfiú volt, ki németből latinra fordítgatott s kiadta „Christlich ev. Katechismus" c. munkáját. Skolkát 1808-ban verbászi pappá választották. Utódja az irsai származású Farkas Mátyás (1809—15) lett. Farkas sokat utazott külföldön és sok modern nyelvet tudott; azonban tudását rendetlen életmódja, rossz példaadása miatt tanítványai javára kellően nem értékesíthette. Az előbbieken kivül Klinovszky Mihály (1810) segédtanár, továbbá Kutzián György (1809—) mezőberényi tót lelkész s a másutt emiitett Berey István (1810—29?) református lelkész segítettek még a tanítás munkájában. Bereynek didaktikai módszerére is rávilágít azon adat, hogy működése eredményekép a német és tót ifjak gyorsan magyarosodtak. Farkas Mátyást rendetlen életmódja miatt végre is lemondatták. Ekkor az egyházmegye Benka Ádámot (1816—29), addig az eperjesi kollégium tanárát választotta meg. Ö is német egyetemeken tanult s a klasszikai tudományokat, meg a teológiát szerette. Még mint tanár is gyakran tartott templomi prédikációkat. Tanítási sikerét Székács József püspök jellemezte, elmondva róla, hogy szónoki készségét és klasszikai felkészültségét mint egyik tanítványa neki köszönhette. 1817-ben vele együtt működött még Abaffy Dániel és néhány évig (1818—20?) a kissé irodalommal is foglalkozó Boszy Mihály, aki németül és tótul irogatott, Shakespeare több müvét tótra fordította; Tessedik második feleségéről írott emlékbeszéde nyomtatásban is megjelent. Benka Ádám halála után a már évek óta itt működő, teológiai végzettségű Jankovich Jánost (1818—30) választották igazgatóvá, aki nagy kedvvel tanitotta a szabadkézi rajzGt; földrajzóráin is a tanulókkal térképeket rajzoltatott. Jankovich rövid igazgatás után Lajosfalvára ment lelkésznek s akkor igazgatóvá Tomasek Pált (1830—33) tették. Tomasek Bécsben és Németországban nemcsak teológiai, de alapos pedagógiai tanulmányokkal is foglalkozott s folyóiratokba (Sárospataki Füzetek, stb.) iskolaügyi és egyházi kérdésekről irogatott. Vele egyidőben működött Benka György (1829—48), Benka Ádám öccse s Oertel Ferenc (1825?—30), Oertel Zakariás fia s akkor kezdte meg tanári munkásságát Molitórisz Adolf (1829—55), a gimnázium egyik legszigorúbb s legtöbb eredménnyel tanitó tanára. Molitórisz hosszú tanári tapasztalatain felépített latis symtaxisa. német