Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

II. A gimnázium munkája. - 1. A tanitás anyaga

II. A gimnázium munkája. A tanítás anyaga. Ha végigpillantunk iskolánk százharminckét évre terjedő beilső életén, mindig azt kutatva, hogy mi abban az egyéni, ugy különösen két fejlődésbeli folyamat fog végbemenni szemeink előtt. Az egyik az egyéni jellegnek az egyetemes javára való fokozatos feladása; előbb az egyetemes evangélikus, később az egyetemes állami középiskolai tanítási terv fosztja meg egyéni sajátosságaitól. E fejlődésbeli folyamat fokozatosan megy végbe; szinte fokozatosan, de vele nem mindig lépést tartva a másik folyamat: a nemzeti irányban tett előhaladás. Az evangélikus középiskolák egyetemes tanítási tervei mind a XIX. szazadban születtek meg: 1806-ban a Schedius-féle, 1837ben annak átdolgozott második kiadása, 1842-ben az u. n. zayugróci, 1361-ben a pesti, 1869-ben az acsai, 1885-ben a Bőhm-féle. Eszerint iskolánk önálló tantervi szereplése mindössze az 1806. évig terjedhetett volna. Ha azonban fennmaradt tanterveit áttanulmányozzuk és összehasonlítjuk a felsorolt egyetemes tantervekkel, akkor az 1806-os korhatárt 1842-ig fogjuk kitolhatni, mert megállapíthatjuk, hogy az első egyetemes tanterv, amely nálunk is életbelépett, csak a zayugróci volt. További egybevetésekkel együtt aztán a következő három tantervi korszakot vehetjük fel: 1802—1842-ig tartott az önálló mezőberényi-szarvasi, 1842— 1895-ig a különböző egyetemes evangélikus, 1895-től máig a különböző állami tantervek korszaka. Nem ismerjük pontosan a Boczkó által 1802-ben elfogadtatottat. Azonban a további mezőberényi évekből fennmaradt több tananyag-kimutatás először is arról győz meg, hogy a tanítási terv Mezőberényben nagyjából állandóan ugyanaz, és másodszor, hogy annak a Schedius-féléhez kevés köze volt. 1816-ban az egyházmegyei gyűlésen Baloghy Lajos kerületi felügyelő indítványozott egyet, amelyet azóta nagyon csekély változtatásokkal újra és újra megtalálunk egész 1834-ig, többnyire Baloghyra