Nádor Jenő: A Szarvasi Ág. Hitv. Ev. Vajda Péter Gimnázium története (Budapest, 1934)

I. A gimnázium külső fejlődése. - 8. A gimnázium kormányzása

kezletek hatáskörét túlhaladja, másrészt lehető rövid időn belőli megoldást kiván s nem várhat a félévenként tartani szokott egyházmegyei közgyűlésekig. Evégből az egyházmegye már a mezőberényi években u. n. iskolai tanácsot szervezett; ez, amint 1829-től fennmaradt jegyzőkönyveiből látjuk, az iskola ugy külső, mint belső ügyeit egyaránt irányitotta, illetve ellenőrizte. Ezen ellenőrző és kormányzó tisztét utóbb, 1846-ban pontosan szabályozták. „Hatásköre — úgymond a határozat — a nt. esperességi gyűlés határozata szerint működni a főiskola mind nevelési, mind politikai, mind gazdálkodási ügyeiben." Tagjait háromévenként választották; ezek az esperesség által kiküldötteken kivül a gimnázium összes tanárai voltak. A következő évben e hatáskör-megállapitást még kiegészítették azzal, hogy gazdálkodási és fegyelmi ügyekben a felügyeletet a tanácsra, a tudományok terén való felügyeletet magára az esperességre s annak elnökségére ruházták. 1848-ban az esperesség ugy az igazgatói, mint az eforusi tiszt betöltését „egyenesen az oktatókra bizta", azzal, hogy az iskolai tanács sorban ruházza fel az oktatókat e két tisztséggel. Itt emiitjük meg, hogy a tanári állások betöltését 1852-ben akként szabályozták, hogy tanárválasztás eseteiben a fenntartó egyházak mindenikének ezer lélek után egy szavazatot adtak; a tanárválasztás módja, hogy a tanárok „majd közgyűléseken felkiáltás utján, majd az egyházaknak Írásban beküldött szavazataik által választtattak." 1857-ben megállapították, hogy esperességi választmányt kell összehívni, mely a tanári kar véleményének meghallgatása után több tanárt jelöl, kiknek nevét az egyházakkal közlik; az egyházak beküldik jelölő szavazataikat (mást is lehet jelölni, mint a választmány jelöltjeit) s a három legtöbb szavazatot nyert közül írásban történik a választás. Az iskolai tanácsban rendszerint az esperes elnökölt; akadályoztatása esetén többnyire Szarvas községének tekintélyesebb vezető emberei, mint pl. Hellebranth János főjegyző, Balla Károly uradalmi mérnök, Jancsovics István szarvasi lelkész, Tessedik Károly szarvasi szolgabíró; 1894-ben Áchim esperesnek az elnökségben helyettese Zsilinszky Mihály közokt. államtitkár, mint a békési esperesség felügyelője volt. Uj korszakot jelentett a kormányzás szempontjából az 1895. év utáni, amikor a békési esperesseg három uj egyházmegyére oszlott. Minthogy a fenntartás terhét egyelőre mindhárom továbbra is vállalta, jogaik megőrzése végett közös kormányzószervre volt szükség; igy alakult meg 1896-ban a felügyelő-bizottság. Ennek elnökét a három egyházmegye összes egyházai választották; ezenkívül választott minden egyházmegye a bizottságba két egyházi és két világi tagot, kiküldte esperesét és felügyelőjét; a tanári kar az igazgatón és pénztárnokon kivül két tagot. Ma, az 1918-i szabályzat alapján, a bizottság az elnökön kivül 16 tagból áll. Ezek közül tizenkettőt a két fenntartó egyházmegye választ és pedig mind-