Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

MÁSODIK RÉSZ. Az esperesség története

— 60 — még ebben az évben Mihályfalván tartott gyűlésen Csereti Mihály nemeskéri lelkészt seniorrá, Iványi Sándor asszonyfalvai, később kapolcsi, majd kővágóőrsi lelkészt pedig conseniorrá választotta. Cseretit azonban 1729-ben szélütés érte és így képtelen lett az esperesi tisztséget viselni s azért ezentúl maga Iványi Sándor alesperes maradt az egyházmegye élén (1729—43.), semmit se tehetve az üldözések, az egyházak összeomlása ellen. 1744-ben Miskei Ádám lett az esperes, akit Téten igtattak be hivatalába s ki Hrabovszky (24. 1.) szerint még 1773-ban is senior. Erhard György, somlószőllősi lelkész is volt kemenesaljai esperes (Somlószőllősön működött 1785-ig). Az 1750-iki egyházmegyei névjegyzéket 1. Payr: Eht. eml. I. 375., 376. lapján. Az egyházmegyei levéltár XVI. 13. sz. darabja szerint 1768-ban a veszprémi egyházmegyébe tartoztak: Szombathely, Csernye, Palota, Eskü, Homokbödöge, Tamási, Teés, Szent László; a kemenesaljaiba: Nagy Alásony, Nagy Szőllős, Gergelyi, Dabrony, Ajka, Kerta (összesen 14 gyülekezet). 1775-ben Tompos Balázs gergelyi lelkész lett kemenesaljai conseniorrá, ki 1791-ben „Surrogatus Superintendens" (Hrabovszky, 14. 1.). (Payr: Eht. eml. I. 238, 240, 244, 245, 250, 253—257, 265—268, 269—275, 278, 335. 1. Miskei Ádám: „A kemenesaljai esperesség története 1695—1765."; közölve: Payr: Eht. eml. I. 289—292, 294, 299, 301, 302. 1.) László János szerint a veszprémi seniorátus inspektora 1747—1799-ig Kamondi Márton volt. (Kiskamondi gyül. tört.) Az 1786. évi nemesdömölki kerületi gyűlés 13 egyházmegyét alakított, köztük a veszprémi felső egyházmegyét, melynek seniora Tompos Balázs gergelyi lelkész (ide tartoztak: Gergelyi, Pápa Dabron, Nagy-Aláson, Nagy-Szőllős, Kerta, Homok-Bödöge, Vanyola, Tamási, Ajka, Vetse, Kis-Kamond, Vath, Nemes-Szalók, Szörtsök, Pusztamiske, Csékut, Galsa) és a veszprémi alsót, melynek conseniora Kutsány István palotai lelkész (ide tartoztak: Palota, Szombathely, Teés, Sz. László, Eskü, Súr, Csernye, Sikátor). 1786-ban a veszprémi alsó egyházmegyében egyházlátogatás volt. (Ehm. lt. V. i.) Az 1787-ben tartott egyházmegyei gyűlésről már van (latin) jegyzőkönyvünk. Ezen a gyűlésen Kutsány consenior jelen se volt (Palotán 1787-ig lelkészkedett) s az egyházmegye is egységesen áll előttünk. A gergelyi seniorális gyűlésen Szakonyi József választatott conseniorrá. (Hrabovszky, 16. 1.) Az egyházmegyei levéltár XVI. 2. sz. irata szerint 1789-ben a következő gyülekezetek birtak nyilvános vallásgyakorlattal: Gergelyi, Bödöge, Szentlászló, Szombat-