Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - HARMADIK KORSZAK. A türelmi rendelet után.

— 51 — mellyet a palotai Alumnium felállításának alkalmatosságával mondott, 1792", továbbá „A Palotai Evang. árvaház felszenteltetésekor tartott istenitiszteletnek rendi, 1793" c. munkákhoz nem sikerült hozzájutnunk. (A munkák cimét közli Hrabovszky i. m. 39, 40. 1.) Az 1795. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv ezt mondja: „Az Árva Házat megnéztük, szenvedhető állapotban találtuk, most 8 árvák vágynák bent" (palotai származású csak egy). Az 1798. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv felemlíti, hogy az árvaházra a tésiek 3, a súriak 2, a csernyeiek 2 esztendei fa-pénzzel tartoznak. Az árvák száma ez évben 4. (Ehm. lt. V. 2, 3, 4, 5, 16. 1.) Berhida központtal missziói egyház szervezésének szükségét látja az egyházmegye. (Ehm. jkv. 1917: 24.) Fehérvárcsurgó ra 1822-ben érkezett a helytartótanácstól „csúrgói evangélikusokat önn részekre leendő imaház felállításától eltiltó és a reformátusokkal tovább is barátságosan együtt, egy mestert tartani rendelő parancs". (Ehm. lt. III. 52.) 1833-ban báró Perényi Imre uraságtól fundust kapott a gyülekezet. Mivel „Mesteri háza, Oskolája, melly oratóriumul is használtatik, hovatovább szűkebb lenne, . . . nemcsak fundust, hanem Taníttójának kedvező szándékombul ehhez még egy kukoricás kertet is örökössen . . . ragasztottam s kötöttem", irja báró Perényi Imre. (Ehm. lt. XXVII., XVII. 9, 7-ik darab.) A templom csak 1857-ben készült el s 1859-ben avattatott fel. Új iskola 1885-ben épült. 1907-ben a közokt. miniszter megvonta az iskolától az államsegélyt, mivel csak 27 tanköteles volt, ezt a rendelkezést azonban a folyamodás következtében visszavonta. (Ehm. jkv. 1907:15, 1908: 10. p.; Gyülek. tört.) Öskü temploma 1785-ben épült. Jó ideig Veszprém is filiája volt. Az egyházmegyei levéltárban van „Ösküi evang. prédikátornak papi hivatalban Veszprémbe kimenéséről szóló parancs" 1784-ről. (II. 10.) Az 1798. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv kifejezi, hogy „a Magyar Nyelvnek Tanítását a Szülék is igen óhajtanák. Minden Hónapban egy Vasárnapon Magyar Prédikáció tartatik". (Ehm. lt. V. 4, 3. 1.) 1843-ban gróf Zichy István két hold földet adott „a templom magányos javára". (Ehm. jkv. 3. p.; Ehm. lt. XXIX. 2.) Juajoskomárom község 1802-ben keletkezett, herceg Batthyány Lajos főispán telepeseiből. A gyülekezet 1804-ben tartotta első istenitiszteletét magánházban. Ugyanez évben folyamodott szabad vallásgyakorlatért s felemlíti a kérvény, hogy „mintegy 220 Lélekre terjed már is a lajoskomáromi Evangy. kis gyülekezet". A vármegye jóváhagyó leirata 1806-ban érkezett meg. (Ehm. lt. XXV., XI. 1,15.) 4*