Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története. ELSŐ KORSZAK. A kezdet nehézségei» — A XVI. és XVII. század reformációja. — ípápa egyike a legrégibb gyülekezeteknek és Sopron meg Sárvár mellett a dunántúli reformáció központja. A reformáció itt Thurzó Elek (1527—1535. Pápa földesura) idejében indult meg. A gyülekezet keletkezését két emlék is 153l-re teszi. Az 1585. évi iskolai törvények ezt mondják: „A mi eleink 54 éven keresztül csaknem minden irott törvény nélkül voltak", amiből következik, hogy 1531-ben már voltak „eleink". A másik emlék, egy régi harang, a pápai ref. főiskola múzeumában őriztetik s rajta ez a felirat áll: „Scholae reformatae Papensis 1531". Ez a későbbi öntésü harang is mutatja, hogy a régiek is ezt az évet tekintették iskolaalapítási évnek. 1534-ből már egy Gyzdawyth Péter „ludi magister et capellanus, sed non papisticus" is ismeretes. (Payr: „A pápai ág. hitv. ev. egyházközség rövid története". Pápai évkönyv, 1899.) Sajnos, se ő róla, sem az e tájban Pápán működött Bálint papról semmi közelebbit nem tudunk. Az utóbbiról Pápai Páriz Ferenc ezt mondja: „Azon világot azon időben gyújtá meg Istennek ama nagy szolgája, Bálint pap is Pápa városában, kit Török Bálint Pápáról Debrecenbe hozata (1536), ki ott a tiszta tudománynak oly tiszta, de egyszersmind gyümölcsöző magvát veté, mely e mai napiglan a Magyarok között példa nélkül való bőv majorsággal gyümölcsözők e szép hirü városban". (Adattár V., 144. 1.) Enyingi Török Eerenc idejében Sztáray Mihály püspök volt az evangélikus lelkész, ki 1565 körül jött Pápára és 1570-ben