Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. Pápa 1926.

ELSŐ RÉSZ. A veszprémmegyei egyházközségek története - MÁSODIK KORSZAK. Küzdelem a létért.

— 25 — lakott egy Hónapig itt Ugodba. Innen is mindjár kiűzték s az lett legelőbb is Bödögén Pápistává. Még ezután is Lutheranus Praedikátort tudok . . . egynéhány esztendőkig . . .". Mivel az ugodi gyülekezetre egy 55 éves kihallgatott tanú is csak 1655-ig tudott visszaemlékezni, feltehetjük, hogy az 1657—1660 körül, tehát I. Lipót uralkodása elején semmisülhetett meg. (Payr: Eht. eml. I. 148, 312. 1.) Vanijola lelkésze egy 1782. évi visitationális jegyzőkönyv szerint 1702-ben Györgyi Ferenc, 1711-ben György János. Az utóbbit Károly István esperes egyházlátogatási jegyzőkönyve tévesen jegyezhette fel, mert „minekutána a kemény Persecutio megemésztette volna Pápa városában levő Evangelica Ecclesiát" (1714), akkor is Györgyi Ferenc vanyolai lelkészt vitték egy alkalommal Pápára egy újszülött megkeresztelésére s ugyancsak ő volt a lelkész még 1744-ben is. 1746-ban eltiltattak a vanyolaiak a szabad vallásgyakorlattól. Fábri Gergely és Németh Sámuel 1748-iki egyházlátogatása alkalmával se lelkésze, se tanítója nem volt a gyülekezetnek, „tanítóját, Fodor Mihály nevűt, halál által veszítvén el". 1749-ben törvényszéki végzéssel köteleztetnek a vanyolaiak a templom átadására s a templom 1750-ben a katholikusok számára elvétetik. Az elfoglalással szemben a vanyolaiak ellenállást fejtettek ki. (Veszprém vármegyei levéltár XIV. köt. 1014, 1017. sz.) Fábri Gergely püspök feljegyzése szerint az elfoglalás ideje: 1752, junius 17. 1752 után Répási Ferenc, püspöki gondnok 28 férfit Veszprémbe idéz, mert a templomot nem adták át a veszprémi püspöknek ; Veszprémben bebörtönzik s botbüntetéssel sújtják őket; tizenhármat pedig Sümegre idéz, akiket szinte börtönbe vet s mindaddig ott tartja őket, mig a templom-kulcs átadására kötelező nyilatkozatot nem tesznek. A Sümegen bebörtönzöttek közül hárman ki is tértek. (Gyülek. tört.; Payr: Eht. eml. I. 304, 315, 376. 1. A 304. oldalon Miskei Ádám 7 bebörtönzöttet említ, mig a gyülekezet története 28-ról tud. Mindenesetre hitelesebb a gyülekezet irattára.) Csót tanítója 1711-ben, Károly István, esperes egyházlátogatási jegyzőkönyvében szerepel (lelkész nem említtetik). 1748-ban és 1750-ben Benedicti Ferenc a tanító. Fábri Gergely püspök 1750-iki feljegyzése szerint a gyülekezet elfoglaltatott 1745-ben. A tanító fele földjét az ugodi plébános elfoglalta azon a cimen, hogy kijár Csótra keresztelni. A földesúr, gróf Esterházy Ferenc, a templomot egy éjszaka leromboltatta, a tanítót elűzette. Bárány János püspök említi 1757-ben kelt Írásában, hogy atyja, Bárány György, a török