Sztehlo Kornél: A Budai Ág. Hitv. Evangélikus Egyház története 1821-1918. Budapest 1918.

IV. AZ EGYHÁZI ÉLET, 1848-1859.

24 IV. AZ EGYHÁZI ÉLET, 1848—1859. 1848-ban egy gyűlést tartottak, január hó 16-án. azután nem volt gyűlés 1851. évi augusztus 27-ig. Az osztrákok által megszállt területeken nem is lehetett gyűlést tartani a cs. kir. katonai parancsnokság engedélye nélkül. 1851. évi augusztus 2 7-re kaptak végre engedélyt a katonai parancsnokságtól, azzal, hogy a gyűlésen a városi tanács küldöttsége, mint ellenőrző közeg, jelen legyen. Ezen, Bauhofer lelkész és Procopius felügyelő elnöklete abtt tartott gyűléseken az évi számadásokat intézték el és apróbb ügyekben intézkedtek. A legközelebbi közgyűlést 1852. évi március 25-én tartották, amikor Bauhofer György az 1849., 1850. és 1851-ben történtekről igen érdekes, kimerítő jelentést terjesztett elő. Ebből megtudjuk, hogy Budavár ostroma alatt a templom és a paplak is megsérült bombáktól, és midőn a menekült lelkész a pusztítás után visszatért, lakását kifosztva találta. Ö maga is veszélyben forgott, mert feljelentették a cs. kir. katonai parancsnokságnál a függetlenségi nyilatkozatnak kihirdetése miatt. Ez a feljelentés teljesen alaptalan volt, mert Bauhofer mindig tartózkodott a politikától. A szószéken, amikor a függetlenségi nyilatkozatról kénytelen volt megemlékezni, egy metafizikai előadást tartott, amelyben senkit meg nem sértett. Egy Mazura nevű elvetemült asszony tanukat gyűjtött ellene, elmondván azt, hogyha hat tanuja lesz, 80 pengőt kap és a lelkész függni fog. A lelkészt többször idézték a rendőrséghez, de végre befolyásos férfiak közbenjárása folytán békében hagyták. Az 1848. évi gyűlésből megtudjuk, hogy az egyháznak könyvtára is van, midőn a katalógus megírása lett elhatározva. Ennek elkészítésére a lelkész lett felkérve és felhatalmazva, hogy a munka ellátása végett Írnokot alkalmazhasson. Az 1851. évi augusztus 27-én tartott közgyűlési jegyző-