Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - III. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. egyház hanyatlása. Az első üldözés 1597-1622.

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 35 az esperessóget a gömöri kálvinisták ellenében különös oltalmába vette, jóllehet e tárgyban Széchy György is az 1614. április 16-án Oláhpatakán tartott gyűlésből küldöttség által megkerestetett ós jóllehet a kassai cs. kir. kamara (Péchy Sándor és Kys Lukács aláírásával) 1616 május 8 án a gömöri tizedesek-, bérlők- ós negyedesekhez levelet intézett, melyben a lelkészeknek a 16 ot kiadatni rendelte és a cathedraticum szedésénél minden újítás behozatalát tiltotta, (lásd a csetneki esperessógi könytárban lévő eredetit) a dolog kedvező megoldást még sem nyert, Thurzó György elhunyta után pedig Pázmány Péter szellemében gondoskodva volt arról, hogy az új egyház elveszett jogait vissza ne nyerhesse. Máskülönben ós az anyagi károsodástól eltekintve az esperesség súlyosabb bántalmaktól ment maradt és ezen időszakban is új meg új tagokat nyert, így pl. 1616-ban Gyöngyösi Márton pelsőczi, 1619-ben Holy Jakab krasznahorkaváraljai és 1621-ben Blasii Péter bejei lelkészt is az esperesség kötelékében találjuk; de miután egyházunk már hozzászokott az uralkodáshoz, melyet e korszakban a róm. kath. ós helv. hitv. egyházzal megosztani kényszerűit: Bethlen Gábor felkelését kendőzetlen örömmel fogadta, rögtön pártjára állt és nemcsak egy Kassán 1619 szeptember 24-ón kelt Péchy Simon kanczellár és Beölönyi Gáspár titkár által is aláírt protekcionális levelet eszközölt ki magának „Gábor fejedelemtől'' (lásd a csetneki esperessógi könyvtárban lévő eredeti okmányt), hanem a Csetneken 1619 október 29-ón tartott közgyűlésből Holy Jakab kasznahorka váraljai lelkészt a pozsonyi országgyűlésre is küldte, utasítván őt, hogy ott: 1. az esperesség szabályainak megerősítését, 2. a pactaták elengedését vagy legalább leszállítását, 3. a teljes negyed kiszolgáltatását valamint a cathedraticumnak kizárólag az esperes rendelkezésére leendő bocsátását és végre 4. azt eszközölje ki, hogy a gömöri főispán az esperesség oltalmazására ós a lelkész ellen vétő nemes ember megfenyítósóre utasíttassók (Prot. Himanovi 538 1.) Ezen követség azonban nem járt a várt sikerrel. Már 1620 május 19-én Jolsváról Sexti Péter és Herenni István (kövii lelkész) a megyéhez küldettek, hogy ugyanazon ügyben közbenjáró levelet kórjenek, melylyel „Gábor fejedelem" elé lehetne járulni (Prot. Schröterianum 111 1.) és pedig ismét sikertelenül, mert Thurzó Szaniszló nádor Sopronban 1622 július 19-én kelt leveléből látjuk, hogy a pactataféle arany, mely különben is már 1 ft 50 dénárra emeltetett fel, Pázmány Péter kívánságára egyszerre 2 ftban állapíttatott meg (lásd a csetneki esperessógi könyvtárban lévő eredeti okmányt). 3*