Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - V. KORSZAK. Az általános üldözés előzményei 1645-1670.

A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 71 Lippay érsek 1666 január elején elhunyván a magyar­ság ellenei nyíltan kezdtek fellépni, de azt sarkon követte a visszahatás is! Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Csáky Ferenc, Frangepán Ferenc, Rákóczy Ferenc és mások, támaszkodva az elnyomott nép elégiiletlenségóre is, titkos terveken tűnődtek; Wesselényi Ferenc nádor ós Zrínyi Péter bán 1666 ápril 5-ón a stubnyai fürdőben titkos frigyre léptek, a murányi értekezleten már Csáky Ferenc a kelet­éjszaki megyék főkapitánya Bethlen Miklós és Teleki Mihály is velük volt, a francia udvar segélyért kerestetett meg, kó* sőbb Nádasdy Ferenc országbíró és 1667 március elején már I. Rákóczy Ferenc is be volt avatva a szövetség titkaiba, melyben Frangepán Ferencnek is némi része volt. A titkos terveket később Panajotti elárulta ós míg a keletéjszaki megyék a vasvári békének újból és újból ellentmondtak, országgyűlést, sérelmeik orvoslását ós a Wesselényi Ferenc elhunytával (1667 március 28-án) megüresedett nádori szék betöltését sürgették, Zrínyi Péter ós Rákóczy Ferenc pedig a franciák segélyét — gyors futárral szorgalmazták: a bécsi udvar a megtorlás művéhez látott, Zrínyi Pétert és Frange­pán Ferencet letartóztatta, (Bécsben) Nádasdy Ferencet is (később) Bécsbe hozatta ós az ismét Kassán 1670 január 24-én egybegyűlt 13 megyét Rottal János által felhívatta: oszoljon el! mert a király engedélye nélkül összejönni tör­vénytelenség, hadakat felparancsolni, felségsértés. — Mi a haza ügyében jöttünk össze, volt a válasz, hadaink a végek oltalmára gyülekeznek, ezekről gondoskodni jogunk, sőt köte­lességünk! Majd híre járt, hogy a dunáninneni megyék Lőcsén szövetkezni akarnak a 13 vármegyével, mire 1670 március 27-ik napjára Besztercebányára országgyűlés hirdet­tetett Lipót király által, mely országgyűlésen Lipót követei ismét csak „szép szóval" tartották a rendeket, kik erre már a következő napon eloszoltak, Rákóczy kitűzte a felkelés zászlaját; de néhány vár elfoglalása után ez évi május hó 1-én már le is tette a fegyvert és 350,000 frt bfindíj lefizetése után és trencséni jószágai árán kegyelmet nyert. Lipót király most elérkezettnek hitte az időt, melyben Magyarországot katholikussá, koldússá ós rabbá teheti és bekövetkezott a boldogtalan kor, mely Magyarországon a rnémet*' (osztrák) nevét még a tatárénál is gyűlöltebbé tette! B) A gömöri ág. liitv. ev. esperesség viszontagságai 1645-1670. Homonnay Mária elhunyta után esperessógünk majdnem kizárólag Bakos Gábor pártfogására volt utalva. Ezen iskola­végzett, hadban erős és hitbuzgó férfiú 1607 ápril 7-én szü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom