Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)
A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IV. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség virágkora.1622-1645.
A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 61 Levélírásért, ha az mester otthon lészen, vagy sör vagy bor lészen az faluban, egy-egy itcével tartoznak 1), de ha az mester otthon nem lészen, az prédikátornak is megadják. Az csordapásztor semmit nem tartozik az prédikátornak, de az pásztor is az prédikátornak minden szamár barmot tartozik fizetés nélkül megőrizni. Deresk tartozik minden esztendőben három kaszást adni, Lice két kaszást 's Lévárt ogy kaszást egy-egy napra. Ha valamely szófogadatlan, az menynyiről az prédikátor megszolgál, meg nem akarja fizetni, azon falu bírájának jelentse meg az prédikátor; az bíró penig az egyház fiát melléje vévén az barmát hajtsa el, de nem az prédikátor udvarára, hanem az magáéra és addig ki ne bocsássa, míg az prédikátornak kedvét nem találja. 2) Actum in arce nostra Murán die et anno ut supra Homonnay Mária m. p. (L. S.)" (Prot. Rimanovi 652—653 1.). D) A közoktatás. Az iskola és egyház közötti viszony szintén a régi maradt; a tanító e korszakban is feltétlenül alá volt rendelve a lelkésznek, kitől a tanításnál is irányt vett. Említésre méltó, hogy egyes kiváló férfiak ós nők pl. Széchy György, Homonnay Mária, Bakos Gábor melegen felkarolták a tanítás szent ügyét, midőn iskolákat alapítottak és a tanítókról is gondoskodtak. Homonnay Mária, egy, Murány várában 1643 május 20-án kelt adománylevélben „szokott úrasszonyi grátiából" félszőlőt adományozott a balogi tanítónak, mely alkalommal a többi közt azt is mondta: „meggondolván azt, hogy a felső balogi augustana confesszión lévő tanítóknak igen vékony proventusok ós kiváltképen halálunk után a földesuraktól is lassú provisiójuk fogna lenni.'' 3) Semmi kétség, hogy a tanító e „boldog korban" is könyek között ette szűken kimért kenyerét. Igazolja azt épen a balogi tanító Piskatorisz György részére Homonnay Mária meghagyásából 1634-ben Kotay Jakab lelkész aláírásával kiadott következő hivány : „Esztendőig való fizetése e lészen:" 1. Pádár nevű falu egészlen ő kegyelmének fog fizetni, minden egészhelyes jobbágy két-két szapu búzát ad, az fél*) A levél (okmány) írás a tanító tiszte lévén, a lelkész arra csak akkor volt feljogosítva „ha az mester otthon nem volt." ,, s) Ezen néhány szó érdekes világot vet a kor szokásaira! különösen pedig az igazságszolgáltatás sommás rövid voltára. *i Lásd a csetneki esperességi levéltárban lévő eredeti okmányt, mely annyival érdekesebb miután rajta a boldog emlékezetű grófnő saját aláírása és címeres pecséte (a 4 rigó) látható.
