Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - IV. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. ev. esperesség virágkora.1622-1645.

A gömöri. ág liitv. evatig. esperesség története. 59 felügyeljen, az egyház ügyeibe befolyjon. Az esperesi hivatal ez idétt sokkal tekintélyesebb és hatalmasabb volt, sem hogy a „pártfogó" a szabályok VII. c. 7-ik pontját, és a világi hívek többsége a III. c. 1. pontját érvényesíthette volna! Említésre méltó, hogy az esperesség — bár tagjai jó részben idegen ajkúak és nemzetségűek voltak, mégis a magyar nemzet alkatrészének, fiának érezte magát és az ország siralmas állapotán akkor is feljajdúlt, mikor neki magának panaszra alig volt oka. Ezen hazaszeretet azon tényben is tündököl, hogy mikor mindent, mi a róm. kath. vallásra emlékeztetett, kigyomlálni igyekezett: I. Istvánt és I. László, királyokat, nemzetünk ezen kimagasló alakjait, de végre mégis csak róm. kath. szenteket nagy tiszteletben tartotta, képöket az oltárokon megtörte. Az esperesség szervezete különben a régi maradt. Megmásíthatlanúl és végérvényesen intézkedett most is. 1. A közgyűlés, mely úgy mint azelőtt György és Mihály napja körül rendesen és azon kívül szükség esetében tartatott meg és ez idétt a tagok kiképeztetésére is fordított figyelmet. Nemcsak minden újonnan belépőtől egy szónoklatot követelt, hanem a hit egyes tételeit is megvitatta és nehezebb kérdések megoldását is napirendre tűzte ; így pl. 1641 ápril 23-án Jolsván „a világ és különösen az angyalok és emberek teremtése" vitatárgyáúl kitüzetvén Lovcsányi Kristóf esperes a vita folyamában azon kérdést vetette fel: „váljon halandónak teremtette-e az Isten az embert a természet törvényei szerint?" Ezt olykép vitatták meg, hogy az esperes állításait a novitiusoknak kellett cáfolgatni (Prot. Schröter 353 I ). 2. Az esperességi tanács úgy hatósági mint bírósági tekintetben a rendkívüli közgyűlés tekintélyével és jogaival bírt. 3. Az esperes, a közgyűlésen kívül maga felett Széchy György és Homonnay Mária védszárnyai alatt nem ismert senkit, hivatala és állása teljesen független és önálló volt, a szepességi és zólyomi superintendensek legfeljebb vélemény és tanács iránt kerestettek meg, máskülönben a gömöri esperes felett semmiféle hatalmat nem gyakoroltak, sőt ellenkezőleg gyakran megtörtént, hogy az esperes a superintendens tanácsát és javaslatát is elvetette, azzal ellenkezőleg döntött. 4. Az egyes lelkészektől e korszakban is feltétlen engedelmességet követelt az esperesség, e tekintetben a legkisebb vétség is — mint már láttuk — fenyíték alá esett; hasonlóan megkívánták, hogy a lelkész mint az isteni ige hirdetője valláserkölcsi tekintetben is példányképűi szolgáljon a híveknek és mindenben az esperességi szabályokhoz ragaszkodjék. A fegyelem, mint fentebb láttuk, kíméletet ugyan nem ismert,