Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

Mikulik Józsefről

Iii Mikulik Józsefről. Mikulik József Dobsina városának szülötte és szegény bányászcsalád ivadéka. Ha olyan korán el nem hal, neve bizonyára fénybe borította volna szülővárosát, — de félben maradt élete is nagy értékeket hozott létre; jogot szerzett rá, hogy emlékezetét felújítsuk, gyér adatokból rövid pályáját megrajzoljuk. Dobsina ősrégi bányaváros a Sajó forrásvidékén. A közönség leginkább csodás szépségű vidékéről s tündérországba illő jégbarlangjáról emlegeti, a melyet minden turista fölkeres. Újabb időben fordult a tudományos körök figyelme Dobsina buléner népe és nyelve felé; a Magyar Tudományos Akadémia kiadta a dobsinai német nyelvjárás ismertetését.

1) Történelmének azonban Mikulik óta nem akadt avatot búvára. Pedig a városok életéhez jelentős és érdekes adatokat garmadával szolgáltatna. A város levéltára már IV Béla korából őriz eredeti okiratokat, a XV. század elején már virágzó bányatelepnek ismerték. Mátyásnak, Rákóczi Ferencnek híres fegyverműhelyei voltak itt. A török uralom idején sokat szenvedett; 1584-ben egy októberi éjszakán rajt ütöttek a városon a füleki törökök s negyedfélszáz lakosát hurcolták örök rabságra. De hazafias viselkedéséért a német vezérek is állandóan sarcolták. Korán csatlakozott a reformációhoz, 1557-ben már evang. lelkésze volt s a jómódú, a művelődés iránt ritka érzékkel biró polgárság az iskolát is magas színvonalra emelte s gymnásiummal egészítette ki. Az üldözés korában is egyik vezéregyháza maradt a hazai evangélikusságnak. A midőn gymnásiumát megszüntette, illetőleg nemzeti polgári iskolává alakította át, más formában gondoskodott fiainak tudományos képzéséről. Állandóan négy. ') Magyarországi német nyelvjárások. X Magyar Tud. Akadé.uia nyelvtudományi bizottsága megbízásából szerkeszti Petz Gedeon. 7 füzet: Dr. Mráz Gusztáv. A dobsinai német nyelvjárás. Budapest. 1909. 132 lap.