Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - II. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. evang. egyház szervezkedése. A murányi fraternitás. 1578-1596

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története. 19 körül, a pénzt, melyet ily módon szokás volt gyűjteni, a hívek ezen szertartások nélkül is adják meg. Hasonlóan tilos, hogy a fiúk és leányok húsvét hétfőjén galyakkal járjanak körül. 21. A halottak feletti siránkozás, mely farkasordításhoz hasonlít ós az elhúnyt viselt dolgainak elmondása tiltatik; hasonlóan vasár- ós ünnepnapon a hibás zsoltárok helytelen éneklése (jobb kettőt hármat érthetően énekelni, mint öt istentelen hymnust, úgy hogy senki sem érti). 22. A hibás és fertelmes zsolozsmák (hymni vitiosi et im­puri in psalterio) kivált, a melyekkel a szenteket szokás felhívni, csak kellőképen kiigazítva énekelendők. 23. Minden lelkész köteles egy forint bírság terhe alatt a gyűléseken megjelenni és az összehívó körözvényt gyorsan továbbítani. 24. Minden iskolánál kell, hogy tanító legyen. 25. A káromkodás ós hiába való esküvés a polgári hatóságtól pénzbüntetéssel, a lelkésztől pedig dorgálással sújtandó. (Latinból: Protocollum Rimanovianum pag. 22—29). Felesleges munka volna ezen szabályok bővebb magya­rázatába bocsátkozni, magyarázta azokat eléggé az utókor, amelyet különösen a hitre vonatkozólag a határozatlan szöve­gezés csakhamar ki nem elégített, midőn a régi bálványimádás­tól teljesen szabadulni akart. így történt, hogy már 1594-ben Ri­manóvi János murányi lelkész ós „superintendens" új ós határo­zottabb alakba öntötte a fennebbi szabályokat; munkálata áll: 1. egy szigorú esküformából, a melylyel magát minden lelkész a „superintendensnek" lekötötte, neki feltétlen enge­delmességet fogadott; 2. egy előszóból, mely 1594-ben Keresztelő szt. János napján kelt ós a mohamedánus, ariánus ós zwingliánus hit terjedésének veszélyeiről szól ós 3. hatvannégy cikkelyből, melyek közül említésre méltók a következők: a prédikátor ne tűntesse ki lángelméjét az egy­szerű emberek előtt, hanem alkalmazza beszédét a hallgatóság felfogó képességéhez (7); — mire másokat int, maga is tegye meg (10); — ne járjon rongyosan (11); — a róm. kath. világból fenn­maradt babonás ünnepek és profán szokások pl. a nagyböjti Salve eltöröltetnek (24); — az esküvő előtti közösülés a hatóság által mások elrettentése végett nyilvánosan megfenyítendő (28) — negyedíziglen rokon — vagy sógorságban levők egy­mással házasságra nem léphetnek (29); — az e vidéken szokásos elválás, mely a felek szabad tetszése szerint ós Ítélet nélkül történt, betiltatik; minden efféle ügy gondos elbírálás ós eldöntés végett a „consistorium" 1) és a polgári *) Consistorium alatt itt az egész esperesség illetve esperesiégi gyűlés értendő, nem pedig a később szervezett esperességi tanács. 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom