Mikulik József: A Gömöri Ág. Hitv. Evang. Esperesség története 1520-1740. Pozsony 1917. (Magyar Protestáns Történelmi Emlékek 2.)

A gömöri ág. hitv. evang. esperesség története 1520-1741 - II. KORSZAK. A gömöri ág. hitv. evang. egyház szervezkedése. A murányi fraternitás. 1578-1596

A gömöri ág. liitv. evang. esperesség története. 17 esperességi gyűlésen esperesnek választatván a régi — Fried Cyprián-féle — alapszabályzatot újból átdolgozta, magyarázta és bővítette, mi által a gömöri esperesség második alapítója lett. Munkálatát úgy báró Herberstein Gyula, mint tizenhét lelkész, több földesúr (pl. Kisfaludy János, osgyáni Bakos János) és számos község elöljárósága elfogadta és megerősítette. A szigor, amelylyel az esperes hivatalában eljárt, a feltétlen engedelmesség, amelyet a fraternitás tagjaitól követelt és az érzékeny büntetés, melyet a legcsekélyebb mulasztásra is kiszabott: csakhamar visszahatást szült, mely RimanoviJános elhúnyta után 1596-ban abban nyilvánult, hogy Sculteti János rimabrezói lelkész és kishonti alesperes 1596 június 15-én Fabriczi György jolsvai lelkész (gömöri) alespereshez intézett levelében kijelentette, mikép „kishonti lelkésztársaival együtt a fraternitás kebeléből kilép és külön esperességet alakit". A szakadás megtörtént, a XVIlI-ik század elejéig helyreállítható nem volt és bizonyára szintén okúi szolgált arra, hogy Gömörben a magára maradt ág. hitv. ev. egyház hanyatlásnak indult. C) A murányi fraternitás rendtartása. Az esperesség alakulása mint láttuk a Fried Cyprián-féle cikkelyek alapján történt. Nézzük már most ezen „a kálvinista, mohamedán, ariánus és más secta elkerülése és egyöntetű tanítás és egyházi (papi) szolgálat behozatala" érdekében hozott 25 cikkelyt: 1. A lelkész törvényesen felszentelt legyen ós bírjon arról bizonyítványt. 2. A lelkész önkényesen el ne foglalja hivatalát, sem meghívás nélkül; a török hatóságtól pedig pártfogást ne kérjen. 3. Az evangélium tisztán tanítandó ós minden szentség Krisztus rendelete szerint szolgáltassék ki. 4. A hallgatóság gyakran intendő, hogy az úr asztalához sűrűn járuljon, azt végső órájára ne halaszsza. 5. A isteni tiszteletet a lelkész egyházi ruhában köteles végezni. 6. Az oltár szentségéhez kovásztalan kenyér (panis azymus non communis nec duplex) használandó. 7. Úrvacsora nélkül misét olvasni tilos, és az isteni tisztelet érthető (tót) nyelven tartandó. 8. Az úr testének felemelése (supra caput) és mutogatása, a mise éneklése, tárgyak és dolgok (sonka, gyertya stb.) be8zentelése, minden körmenet, a feszület körülhurcoltatása, az ereklyék ós az úr testének (kovásztalan kenyér alakjában) tisztelete és a máglyagyújtás (Ker. szt. János napján) tilos. 2