Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.
VI. Fejezet
— 67 — akár a magyarhoni e. e. e. gyámintézettől segélyt kérnek? Csak tárgyaltunk „bona fide" s Ítélkeztünk minden tárgyilagos kritika nélkül, legfőlebb az az elv állott szemünk előtt, hogy a G. A. egyletnek, ha lehet segélyre, egyik évben se ajánljunk többet az előző évinél. — ide haza pedig mind a négy egyházkerületre s azok esperességeire tekintettel legyünk a számszerű aránylagos kiosztásban. Hogyan lesz jövőben? Nem tudhatom. Dehogy eddig a segélyek kiosztásában nem mindenben követtük a helyes utat, abban nincsen kétségem ! Legjobban szeretném, ha jövőre az építkező egyházak úgy járnának el, mint ahogyan a budapesti evang. egyház. Gyűjti az építkezésre szükséges anyagot és mindaddig nem kap bele az építésbe, míg az előirányzott összeg nincsen kezei közt. 1889-ben Vigyázó Sándorné br. Podmaniczky Zsuzsánna templomépítésre a budapesti evang. egyháznak 3000 forintot ajándékozott, maga a székesfőváros 50.000-t, úgy hogy nevezett esztendőben már 150.000 forint együtt volt e célra és a gyülekezet mégis mindidáig nem fogott bele az építésbe. Szerintem nagyon helyesen ! Mert ha a budapesti evang. egyház a Deáktéren az eddigi templom helyén új templomot épít, kell, hogy az monumentális épület legyen. Az az esztendő, mellyel fentebb foglalkozánk, a trónra is gyászt hozott, még pedig mindjárt az esztendő első hónapja, annak 30-dik napja. Rudolf, a magyar korona várományosa ezen a napon mult ki. Az egész ország fájdalmas részvéttel fogadta e váratlan gyászesetet, s az elhunyt trónörököst királyi atyjával ő is megsiratta. A magyarhoni e. e. e. gyám intézet 29. év i közgyűlését a pécsi után 1889-ben szept. 20-án Liptószentmiklóson tartotta, amely város fölött a magas Kriván havas fejével éberen őrt áll. A szíves vendéglátó házigazda teendőit a dunáninneni kerületi gyámintézet részéről Baltik és Dohnányi, az esperesség részéről Bobrovniczky László, a gyülekezet részéről Mikó Péter végetlen nagy szeretettel látták el. A vármegye is elküldötte a maga tisztviselőit, hogy a gyámintézetet ezzel is kitüntesse, megtisztelje. Ott voltak: Szentiványi Márton főispán, Andaházy Géza alispán Palugyay Gyula főjegyző, Vitális Péter ügyész, Jób Gyula főszolgabíró, Jób Frigyes jbiró, Lehoczky Abris jegyző, Lehoczky Sándor árvaszéki ülnök. A gyűlés kiemelkedőbb pontjai : Zelenka Pál évi jelentése 1 és intézkedés a Leopoldiánumra nézve. Ugyanis még 1876-ban okt. 15-én a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek Pakson tartott XVI. évi közgyűlésében Gyurátz Ferenc, a dunántúli egyházkerületi gyámintézet ékesszavú és melegkeblü egyházi elnöke „egy nagyhorderejű indítvánnyal lépett fel". Indítványának megokolására mindenek előtt előre bocsátja a következőket: „Az osztrák ág. és helvét hitvallású evang. egyházak elhatározták, hogy 11.-dik József császár által 1781 junins 30-án kibocsátott türelmi parancs emlékére, illetve megörökítésére 1 L. „Gyámintézet" VII. 1. 1889. 5*
