Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

V. Fejezet

— 55 — verbászi gimnáziumok és a felsőlövői tanintézetek. A viszonyok azóta e tekintetben is megjavultak. Ma már az elemi iskolások is kiveszik a maguk részét e nagy munkából, egymásközt nemes versenyre kelve, velünk együtt dolgoznak a gyámintézet fejlesztésén. És ez első sorban a „nemzet becsületes és törekvő napszámosainak" köszönhető, kik nemcsak tanítanak, de első sorban nevelnek, a hazának hü fiakat, az egyháznak becsületes jó munkás tagokat. Gyűlés után a vendégek nagy része megtekintette az ujjon épülő vártemplomot, földalatti kápolnájával, úgyszinte a világhírű Zsolnay-féle majolikagyárat és a bányatelepet. A legtöbben csak másnap keltek útra hazafelé, báró Prónayt Nádossy Kálmán Sásdig kisérte el. Melczer Gyula, a jólelkű acsai poéta-lelkész a pécsi gyűlést egy szép versben meg is énekelte. A verssorok kezdőbetűit ha öszerakjuk egymás mellé, ez a verssor olvasható: „A jó gyámintézet és Elnökség éljen!" Ugyanakkor sürgönyt menesztettek Sajókazára báró Radvánszky Bélának és Lipcsébe dr. Pank szuperintendensnek, ki is a következő válaszban mondott köszönetet: „Szeretetteljes köszöntésüket örömmel telt szivből visszonozom, és a tisztelt gyámintézetre Isten leggazdagabb áldását kivánja hálás hűséggel Pank".