Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

V. Fejezet

V. FEJEZET. (Báró Prónay Dezső. — Elfogadott indítványok. — Kegydíj Jakobey József özvegyének. — Antunovácnak adott segély. — Elversberg, Madrid, Policka és Maglai segélyezése. — A budapesti nőegylet ajándéka. — A bécsi főegyháztanács átirata az Atzendorfer-féle alapítvány ügyében. — A magyarhoni e. e. e. gyámintézet pécsi gyűlése 1888.) Megpihentetem addig irótollamat, míg bemutatom azt az ernyedetlen buzgalmú egyháznagyot, aki báró Radvánszky Bélát Pécsett helyettesítette. Báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő a neve. Báró Prónay Dezső az ősök erényeit nem azoknak hibáival, de hibáik nélkül örökölte. Azon büszke, rendületlen szenátorok szelleme él benne, kik a nyilvános kötelesség teljesítésében lemondanak a természet legdrágább kötelékeiről, kik egyaránt megvetették Pyrrhus elefántjait és aranyát, s változatlan arccal hallották a rettenetes h irt Cannae felül. Még a losonczi közgyűlésen a következő indítványok fogadtattak el : Járuljon a magyarhoni e. e. e. gyámintézet felségfolyamodvánnyal Ő Felsége elé, melyben a magyar állam egy sorsjátékának jövedelméért esedezzék ; — kérje fel az egyetemes gyűlést, hogy az egyetemes alap gyűjtésére vonatkozó jogát engedje át a gyámintézetnek ; — rendezzen nyereménysorsjátékot a Vöröskereszt-egylet és Bazilika példájára s folyamodjék ez érdemben a 111. kir. kormányhoz ; — kezdje meg a gyűjtést a központi tőkére ; — hívja fel a jobbmódú egyháztagokat, hogy tegyenek alapítványokat központi gyámintézeti tőkére és Leopoldiánumra; — keresse meg az egyes egyházközségeket, hogy a kimutatott évi szükségletnek megfelelöleg gyűjtsenek templomban és iskolában, úgyszinte házanként legalább akkora összeget, amekkora 5 krajcárjával egy-egy lélek után számítva a gyülekezet létszámának megfelel; — hívja fel a központi bizottságot, hogy a bevallási iveket helyszíni szemle utján is, ha kell, hitelesíttesse, és készíttessen azokból egy törzskönyvet, s utóbbi segítségével azután bírálja el úgy a Gusztáv Adolf-egylet, mint a gyámintézetnél kérvényező egyházak állapotát s tegyen ennek alapján a segélyre jogosultak érdekében mindkét helyen ajánlatot; — állapítsa meg az illető esperességek és egyházkerületek bevonásával a missió-köröket, azoknak központját, évi szükségletüket, úgyszinte tudakolja meg, hogy a mutatkozó szükséglet fedezéséhez a missió-körben levő hivek a maguk jószántából mennyivel' járulnának hozzá ; — s készítsen mindezekről hazai evang. egyházunk működési körére vonat-