Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

XV. Fejezet

— 143 — különös dispoziciójával gondolkodóba ejtette a legélesebb elméket is. Nevezetesen dr. Weszter Lajos cs. és kir. törzsorvos Lőcsén, 1891 junius 21-én kelt végrendeletében akként intézkedett, hogy : a) Lőcse városában, Zárda-utca 20. sz. a. fekvő és a lőcsei 1765. sz. tjkvben felvett házát, b) a lőcsei 1765. sz. tjkvben felvett 57 katasztrális hold 436 D-öl szántóföldjét a magyarhoni e. e. e. gyámintézetre hagyományozta . . . a^zal, hogy nejének a hasonélvezeti jog az egész hagyatéki vagyonra életfogytáig fentartassék. A magyarhoni e. e. e. gyámintézetnek hagyományozott örökséget mégis örökhagyó oly célnak megnevezésével rendeli ki, hogy a hagyaték jövedelme neje halála után mindaddig tőkésíttessék, mig a tőke négymillió forintra nem emelkedett, amikor is a 4 millió ingatlanba fektetendő és 4 egyenlő részre osztandó s az első millió evang. leányok számára emelendő felső leányiskolára és ezzel kapcsolatos evang. nőcselédiskola felállítására és fentartására fordíttassék, a második millió jövedelme evang. gyermekek számára emelendő lelenc- és árvaházra fordíttassék, a harmadik millión „Szegények háza" építtessék és tartassék fenn evang. férfiak és nők számára, a negyedik millió jövedelme adassék mindenkor a tiszai egyházkerület püspökének személyes használatra, mindazáltal azzal az utasítással, hogy az első püspök, ki ezen vagyon élvezetébe lép, tartozzék Budapesten egy palotát építeni a felsőházba meghívott püspökök számára. E mellett örökhagyó kiköti, hogy az összes terheket, melyek a házon feküsznek, a magyarhoni e. e. e. gyámintézet viselje, tehát azon közterheket is, melyek az özvegyi haszonélvezet ideje alatt válnak esedékessé és hogy a szóban levő ház csak örökhagyó özvegyének halála után lesz a magyarhoni e. e. e. gyámintézetre telekkönyvileg átruházható. Kezdetben a jogászok jogi véleménye az alapítvány elfogadása ellen nyilatkozott. Időközben azonban a haszonélvező özvegy elhalálozván, a megváltozott jogi vélemény alapján a beszavatolás az egyetemes evang. egyház javára megtörtént, a vagyonkezelés pedig a magyarhoni e. e. e. gyámintézetre ruháztatott. Dr. Weszter Lajos alapítványa ez idő szerint : 31.025 korona érték. Radvány István, mint a tiszakerületi gyámintézet világi elnöke, mikor székét elfoglalta, székfoglaló beszédében a „szövetkezés" eszméjét gyámintézeti téren is megpendítette. Célja lett volna e szövetkezésnek : a tagokon hiteligényeik kielégítése által segíteni.

1 A felvetett eszme mindidáig megvalósítva nem lett. 1 Lásd alapszabályjavaslatát „Gyámintézet" 1900. évf. 2. szám.