Bognár Endre: A második huszonöt-év a Magyarhoni E. E. E. Gyámintézet történetéből. 1885-1910. Pápa 1910.

II. Fejezet

II. FEJEZET. (Változás az elnökségben. — Rozsnyói és losonczi ünnepnapok. — Kirándulás Krasznahorkára. — Új alapszabályok.) Mózes 40 esztendei vándorlás után a pusztában eljut Izraellel a Nebo hegyéig, melynek tetejéről a tejjel-mézzel folyó Kanaánt látni lehet. Ekkor elérzékenyülve átadja a vezérséget a nálánál fiatalabb Jozsuénak. — Igy tett Ivánka Imre és Czékus István_ is. A jubileum napján hivatalukról lemondottak. — Búcsúszavaikban mélyen megilletődve hálájuknak adtak kifejezést s azt az Ígéretet tették, hogy közmunkásoknak jövőre is megmaradnak. Erre Karsay Sándor a közgyűlés érzelmeinek kifejezést adván, mindkét lemondást elfogadták s az új választást úgy az egyházi, mint a világi elnökre elrendelték. Mielőtt tőlük végkép bucsut vennénk, Czékus Istvárt jellemzésére legyen szabad felhoznunk, hogy nemcsak az ő akarata volt vasakarat, de keze is vasmarok. „Olyan volt, mint egy Nagy Károly vagy Szent Lajos korából való tölgy, mely nyolc-század viharával dacolva, még mindig ellentáll és kimagaslik az erdő többi fája közül." Otthon hivei „toronyórá"-na\í tartották, mely után egész Rozsnyó igazodik. Akárcsak egy második Pálfy József, oly energikus természet. Ez okozta hogy élete végéig, mely 1890 február 7-én következett be, nemcsak igaz, lelkitesti barátai, de ellensége is volt neki. — De egyúttal ennek a törhetlen jellemnek köszönheti a rozsnyói árvaház és leányiskola is a maga lételét. Ivánka Imre jelszava: „svaviter in modo, fortiter in re". — Ivánkát, katonaintézetben katonának nevelték. Mint ilyen részt vett az 1848/9. évi magyar szabadságharcban is. Ö vitte meg a magyar kormány ultimátumát Windisch-Graetznek. Mikor meg az alkotmányos-korszak beálltával képviselővé lesz, programmjáról úgy nyilatkozik: „Tisza Kálmán az én programmom". Feltűnő, de nem szokatlan : jurare in verba magistri. (Esküdni a mester szavaira.) A nemes barátság hasonló példájára akadunk Jókainál, ki „Utazás egy sir körül" című munkájában a 195-dik oldalon azt írja, hogy mindennapi imádságába foglalja Tisza Kálmánt is. Egy nap sem felejtette őt ki soha, 15 év óta. Ivánka Imre nevét a magyarhoni e. e. e. gyámintézetnél azzal tette örökemléküvé, hogy az önmegadóztatás mellett foglalván állást, 1861-től 1873-ig, míg a bányakerületi gyámintézetnél az elnöki tisztet viselte, évente 25 forinttal adóztatta meg magát a gyámintézetre. 1874-től 1885-ig pedig mint egyetemes gyámintézeti világi elnök ugyané célra összesen 551 forint 68 krajcárt fizetett.