Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

VI. A gyülekezet 1699-től 1749-ig, vagyis a templom bezáratásáig.

62 ból 150 frtot készpénzben, egy écsi szőlőt, egy hordó bort, valamint az elhunyt házánál talált búzakészletet, ruhanemüeket és házi-eszközöket. Később aztán, mikor a gyülekezet a Lukácsitól öröklött házat el akarta adni, a káptalan beleavatkozott, mert ő tartott hozzá just, de ezt a nehézkeskedést nem respektálva, a gyülekezet bizony eladta a házat s vételárát is felvette. Ugyanez a Lukácsi egyébként a négy lelkész mindegyikének (ennyien voltak 1688-ban) a háborúban általuk szenvedett kár megtérítésére 2 — 2 frtot hagyományozott. 1709-ben egy győrszigeti lakos, Cziczenbergerné Molnár Margit, 250 aranyat hagyományozott ugyancsak a gyülekezetnek, csakhogy nem készpénzben, hanem mint egy Wassy Ferdinánd soproni lakosnál kinnlevő követelését. Ámde mikorra a pénz behajtására került a sor, Wassy meghalt, örökösei pedig (irás nem lévén) tagadták, hogy jogelődjük bármivel is tartozott volna Cziczenbergernének. A csinos örökség sorsát tehát homály fedi. Sokkal világosabb Schweidl Mihály végrendelete, a mely 1712-ben kelt s mely szerint ő 3000 forintot hagyományozott oly feltétellel, hogy annak 5%-os kamataiból egy alkalmas egyén kitaníttassák (az illetőt a gyülekezet választja ki), de ennek fejében köteleztessék arra, hogy tanulmányai befejeztével a győri, kivált pedig a németnyelvű evang. istentiszteleteket lássa el. A pénzt, illetve az alapítványt azonban nem a győri, hanem a soproni gyülekezetnek kellett volna kezelnie. Ennek dacára azonban a soproniak soha sem kapták kezükbe ezt a pénzt; eleinte az örökösök nem akarták kiadni, később egyéb nehézségek támadtak, végre is 1765-ben a győri gyülekezet kapta meg. 1729-ben egy Fürdős nevű egyén után 100 forint maradt az egyházra, ugyanazon évben Káldy után 200 frt, 1734-ben pedig a Török-féle hagyatékból 300 frt. Telekesi Török István hitvese, Komáromy Katalin 1724-ben egy 300 frtról szóló adóslevelet hagyományozott, mely aztán 1734-ben beváltatván, az egyházi pénztár vagyonát növelte ép úgy, mint Domitrovits Lászlónak ugyancsak Töröknét illető s a gyülekezetre hagyott 77 frtnyi tartozása.