Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

IV. Az 1647-iki események. Visszaköltözködés. Jobb idők virradása.

26 deltetése volt ezt a vitát elintézni. Elmondja a vonatkozó artikulus, hogy Győrött nemcsak a katonaság kapitánya, hanem még élelmezési tiszttartója is violenciát gyakorolt; hogy joghatóságukat kiterjesztik a polgárokra is; hogy a mesterembereknek királyi oklevelekkel megerősített szabályait számba sem veszik; hogy a püspök regálejogának kárára mészárszéket és italmérést engedélyeznek ; hogy a polgárok mentességére tekintettel nincsenek stb. Mindezekért az országgyűlés a nagyváradi püspök elnöklete alatt komissiót nevezett, addig pedig, míg az a munkáját megkezdené, elrendelte, hogy a katonaság hagyjon mindenkit békében. (A komissiót aztán az 1622:50. törvénycikk megújította.) Azonkívül pedig ugyancsak az 1618-ik évi országgyűlés azt is megparancsolta 57. cikkelyében, hogy a zsoldosok a nemességet s a szegény népet, valamint a jobbágyokat semmiféle munkára ne kényszerítsék. Tehát bizonyára ilyesmi is napirenden volt. De sokkal későbben, 1638-ban is szükségesnek látta az országgyűlés a győri kapitány erőszakoskodásainak útját állni, mivel az ez évi 20. törvénycikk szerint már nemcsak a püspök és a káptalan, hanem magánosok is panaszt emeltek a kapitány ellen erőszakos foglalások miatt. De hogyne lettek volna mostoha viszonyok Győrött, mikor az ottani várőrség parancsnoka, kapitánya, Kollonich Ernő volt, a kiről ugyan nem lehet minden kétséget kizárólag igazolni, hogy a gyászos emlékű Kollonich Lipót biborossal, az esztergomi hercegprímással (a ki tudvalevőleg 1631-ben született), minő rokonságban állott, de úgyszólván már maga a név elegendő arra, hogy annak viselőjétől mindent elvárjunk, a mi magyarellenes és antiprotestáns volt. Már pedig az 1618. évi 5. törvénycikk, annak megemlítésével, hogy ez a Kollonich Ernő születésére nézve horvát, tehát az ország honfia, elrendeli, hogy győri kapitányi állásában megmaradjon. Tudni kell ugyanis, hogy az 1608. évi koronázás előtti 11. törvénycikk kimondotta, hogy az úgynevezett véghelyeken levő kapitányságokat (ilyen volt a győri vár is) a király