Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

IV. Az 1647-iki események. Visszaköltözködés. Jobb idők virradása.

25 IV. Az 1647-iki események. Visszaköltözködés. Jobb idők virradása. Furcsa idők voltak azok. A protestánsokat üldözte a császári hatalom letéteményese, a katonai hatóság épúgy, mint a katholikus papság. Mind a kettőnek a szemében nagy szálka volt a reformáció terjedése s minthogy mind a kettő absolutnak tekintette a saját maga hatalmát, tehát kézzel-lábbal dolgozott minden ellen, a mi protestáns. De csak akkor voltak ily jó egyetértésben, ha közös ellenségük, a protestánsok ellen kellett harcolniok. Ha magukban voltak, nem volt már ily nagy a harmónia s az 1608. utáni országgyűlések végzeményei közt se szeri, se száma azoknak, a melyek a katonai túlkapások ellen kerestek orvoslást, nem egyszer épen a katholikus papság, sőt a püspökök kérelmére. A bécsi béke megkötése utáni egy-két esztendő derűs nyugalmát csakhamar felzavarta a császári hadak túlkövetelőző, arrogáns magaviselete miatt való elégületlenség. A katonaság államot kezdett alkotni az államban s mint az már nagyobbára történni szokott, a nemzeti életben a nagy felbuzdulások korát nagy hanyatlás váltotta fel. Ezt látva, a zsoldos szoldateszka csak megszilárdul mindenhatóságának hitében s egyáltalában nem irtózik az erőszakoskodásoktól. Hiába erősítette meg tehát az 1618. évi 77. és az 1625. évi 22., meg az 1630. évi 33., valamint az 1635. évi 29. törvénycikk a bécsi békét becikkelyező 1608. évi koronázás előtti 1. törvénycikket újból meg újból. Hiába éltek a tekintetes karok és rendek abban a hitben, hogy a mi a Corpus jurisban ki van mondva, az szent és sérthetetlen. A tényleges hatalom letéteményese, a katonaság, néni vallotta ezt az elvet. A győri püspökkel és káptalannal szemben is oly erőszakosságra ragadtatta magát, hogy az országgyűlés kénytelen volt az 1618. évi 26. törvénycikkel egy bizottságot kiküldeni, melynek ren-