Eöttevényi Nagy Olivér: A Győr Szab. Kir. Városi Ág. Hitv. Evang. Keresztyén Egyházközség története keletkezésétől 1904. december 31-ig. Győr 1905.

II. A gyülekezet keletkezése.

14 hamar kibudostam és előszer Nagy Győrött, annakutánna Göntzön és Debrecenben lőtt Deákul tanulgatásomnak szállása." Szenczi Molnár különben keresztatyjánál, Sibolti Demeter superintendensnél volt ellátáson, a ki 1586-tól 1589-ig győri lelkész volt. Szenczi Molnár Szabó Farkas vándordeákkal együtt jött Győrbe, a ki aztán később segédtanító is lett ott.

1 Sibolti előzőleg a Nádasdy-családnál nevelő Sárvárott és Bécsben, majd pedig nagyszombati, később szenczi (Szempcz, Pozsonymegye) és végül semptei lelkészszé lett. Valószínűleg Győrött halt meg 1589-ben. A győri egyház lelkészei és tanítói az eklézsia ezen kezdetleges fejlődési stádiumában is élénk szerepet játszottak. így pl. Joachimon kívül Reuter Le'nárt, a győri német katonák tábori-papja is a flacianismus buzgó apostola volt. Ez időtájban a két protestáns felekezet rnég nem szakadt ketté hazánkban. Győrött is ugyanabban a gyülekezetben vettek részt az ágostai és a helvét hitvallásuak. Az 1591. évi csepreghi értekezleten azonban a szakadás megtörtént. A tényleges kiválás ugyan csak évek múlva következett be, de az elvi ellentétek már olyannyira kiélesedtek, hogy a két felekezet együttműködése hovatovább lehetetlenné vált. A protestantismus pedig a XVI. század végén Győrmegyében már nagyon megerősödött s ki tudja, hogyha a szakadás be nem áll, nem bir-e jobban megküzdeni a rövid idő multával űgyszólván napirendre kerülő üldözésekkel? Együttes, kitartó munkával kétségkívül szilárdabban tudták volna felvenni a harcot, míg így, önmagukban is részekre szakadva, a csapások súlyát fokozottabb mértékben szenvedték. A protestantismusnak erejét és tekintélyét illustrálja az a körülmény, hogy a XVI. század végén, egy megyei közgyűlési határozat értelmében, a követek és tisztviselők 1 Dézsi Lajos: „Szenczi Molnár Albert." Budapest, 1897. - 17. lap. A győri iskola már ekkor is híres volt.