Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

III. RÉSZ. Az egyes egyházközségek története - A. A 18-ik században keletkezett egyházközségek

— 89 — és segédlelkész Lőcsén, Wack Péter, jelenlegi járeki lelkész, Sass Béla, most hitoktató Budapesten, Klein Pál, most Franzjosefsföldi lelkész, Justh Géza, most kercsedini lelkész és Ritter István, most missiói lelkész Ó-Becsén. Cservenkának leányegyházai és szórványhelyei: Kula, Új- és O-Szivácz, Kis-Sztapár, Ü-Sztapár, Bresztovácz, Veprovácz, Kernyája, Gyulafalva és Doroszló. A cservenkai egyház tanitói: 1. Legelső tanitó volt bizonyos Walter György János. 2. Kruttschnitt János, 3. Stein Henrik, 4. Hammel Henrik, 5. Hammel Dániel, 6 Hammel György, 7. Kruttschnitt Péter, 8. Hammel Adolf, 9. Zwick N., 10 Pratscher Vilmos, 11. Falkenburger József, 12. Györgyfalvay Henrik, 13. Klimek Rezső, Mordia Gusztáv. — A jelenlegi tanitók a következők : 14. Glatz Károly, kőszegi születésű, a ki tanulmányait Kőszegen és Sopronban végezte. 15. Wagner Henrik, született Gzervenkán, az elemi iskolát szülőhelyén, a gymnasium első osztályát Uj-Verbászon, a többi hármat Szarvason látogatta, innen a sopronyi tanitóképezdébe ment és ott 1870-ben oklevelet nyert. Ezen évi juliusban segédtanitó lett Döröcskén, de csakhamar, ugyanazon évi szeptember 24-én Cservenkának meghivásál elfogadta az ottani községi iskolához és itt 1871-ben rendes tanitó lelt; 1872. az itteni ev. iskolának kántortanitói állást foglalta el és ugyanitt 1887-ben az V-Vl. leányiskolába helyeztetett át, hol jelenleg is van. 1»'). Rátz János, született 185^. évi május 20-án Felső-Lővőn, Vasniegyében. Ott járt az elemi iskolába, az alreáliskolába és 1867. szeptember 1-től a tanitóképezdébe. melyből 1871. julius 12-én mint tanitó kilépett. Még azon év nyarán meghívta őt a cservenkai egyház a II leányosztályba. Szorgalmas, ügyes tanitó. Foglalkozik irodalommal. Volt több hírlapnak munkatársa. 1878-ban részt vett a boszniai okkupáczióban s kapta a hadi érmet. 1883. óta rajztanító a cservenkai ipariskolában; 1885-ben Szegszárdon a selyemtenyésztési tanfolyamot végezte, 10 évig mint selyemtenyésztési felvigyázó működött és Bezerédy Pál, selyemtenyésztési felügyelő által teljes elismeréssel lett kitüntetve. 1-87-ben beiratkozott mint magán tanuló a bécsi Porges-féle kereskedelmi intézetben és jeles eredménnyel elsajátitá magának a könyvvitelt, minek folytán 189'-ben a cservenkai takarék és segély-egylet könyvelője lett. Házasságban él 20 év óta Lamnek Katiczával és öt fia van. 17. Röder Károly, született Bulkeszen, Bácsmegyében. Az algymnasiumot Bonyhádon végezte 1882/86-ig aztán a soproni tanítóké-