Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.

Bevezetés

Beve^eíés. Azon terület rövid történeti áttekintése, melyen a Bács-Szerémi ág. hito. eoang. egyházmegye megalakult és kifejlődött. Ezen területhez tartozik : 1. Bács Bodrogh vármegye. A DunaTisza körének, hazánk régi Dunán inneni kerületének egyik megyéje, mely Ny-on és D-en a Dunától, K-en a Tiszától határolva, Baranya-, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun-Csongrád-Torontál-Szerém és Verőczemegyék közt nagy négyszögalakjában elterül. Térfogata 11.079-41 kmQ. Van 3 sz. kir. városa Szabadka, Újvidék és Zombor, egy törvényhatósággal felruh. városa Baja és egy rendezett tanácsu-városa Zenta és 124 faluja. Népességében hazánknak majdnem minden nemzetisége és vallása van képviselve, de mindezek jól megférnek és békésen élnek egymás mellett. Bács-Bodrogh vármegyének legrégibb története az ős hajdankor oly távoli időszakaiba nyúlik vissza, melyek nemcsak a tudomány körébe nem tartoznak, hanem a geologusok szeme előtt is homályosakAnnyit tudnak a geologusok bebizonyítani, hogy a megye területét, mint a magyar déli részének legmélyebben fekvő lapályát egykor tenger, az u. n. édes tenger borította. Nagyon sok ideig tarthatott tehát, mig e tenger vize egészen elpárolgott és talaja az emberek tartózkodási helyéül szolgálhatott. Emellett szól legalább az a körülmény, hogy a megye területén előforduló legrégibb leletek az u. n. bronz korszakba sorozhatók, s legfeljebb a Kr. előtti 3-ik századból valók. Történelmileg azonban biztosan tudjuk, hogy a megye már a rómaiak előtt be volt népesítve ; az u. n. római sánezok — a kis római sáncz Apatintól O-Becséig és a nagy római sáncz Újvidéktől Tisza-Földvárig — ugyanis az ujabb kutatások szerint a jazigok, hunok, gepidák vagy avarok alkotásainak bizonyultak, kik a Kr. utáni századokban e vidéket lakták ; a rómaiak dunántuli hoditmányaik biztosítására Bács megyében csupán őrhelyeket építettek, de le nem