Bierbrunner Gusztáv: A Bács-szerémi Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902.
II. RÉSZ. A bács-szerémi ág. hitv. evang. egyházmegye szervezete - E) Az uj-verbászi algymnasium története
- 62 — kozó ismeretek gyarapítása és tanításuk módszerének meguj itatása s mindkettőnek a tanítók közti terjsztése egyházi hitelveink és a haza szelleme szerint; továbbá az iskola belső életének fejlesztése, a tanítási eszközök javítása és szaporítása, végre a tanítók egyházi és társadalmi állásának támogatása. Mindezekből látni való, hogy a bács-szerémi esperesség mindig híven törekedett iskoláiban is a haladó kor követeléseinek mefelelni. E. Jlz uj-uerbászi algymnosium története. Az esperességben igen korán nyilvánult az óhaj egy magasabb tanintézet alakítása iránt. Már 1807. évi szept. 10-én a bányakerületi közgyűlés behatóan foglalkozott a bács-szerémi esperességben szervezendő triviális iskola ügyével. Az 1811. évben Bulkeszen tartott esp. partikuláris gyűlés egy, Plachy György és Korossi János lelkészekből álló bizottságot küldött ki, indítványtétel végett mi módon volna egy ily iskola létesíthető és aztán megindultak az eszmecserék, hol állitassék fel, Ujvidéken-e vagy Uj-Verbászon. Ezen tárgyalások és eszmecserék alatt, néhány világi úr 1809-ben egy latin magán iskolát szervezett Új-Verbászon, és abban mint tanárok alkalmaztattak: Blásy János, Skolka András, új-verbászi lelkész, Búzás, új-verbászi ref lelkész és Nagy József, kuczurai ev. lelkész. Az elsőnek rendes fizetése volt, az utóbbiak évi száz forint dijat kaptak. Azonban a tanulók apadása és más kedvezőtlen viszonyok miatt ezen iskola csak 1816-ig állott fen, aztán megszűnt. De az óhaj egy ily iskola birása iránt nem halt ki. Az 1812. évi julius hó 24-én és oktober 10-én tartott esp. gyűléseken az ügy ujra felkaroltatott. A julius 24-én, melyen Asbóth János, esp. felügyelő és Laukonides Mihály esperes elnöklete alatt jelen voltak: Kiss Ferencz, Kiss Mihály, Tessényi György, Plachy György, Hajnóczy Sámuel, Scultéty János, Sztehló János, Rohonyi György és Borovszky Sámuel, Asbóth felügyelő tanácskozás alá bocsátotta e három kérdést: 1. Milyen legyen az alakítandó iskola?, — 2. Hogyan tartathatik fön?, — 3. Hol állittassék fel? — mely három kérdésre következő határozatok hozattak: 1. Az iskola grammatico-syntactica legyen, de úgy, hogy benne a közéletre szükséges reáltárgyak is tanitassanak. 2. Az iskola fentartását illetőleg, részint gyűjtések eszközlése, részint az esperesség lelkészeinek és tanítóinak megadóztatása határoztatott. 3. Az iskola felállításának helyéül Új-Verbász jelöltetett ki, Kiss Mihály iskolai felügyelővé, Scultéty János lelkész, pénztárnokká neveztetvén ki. A megnyitás idejéül meg az év nov. 1-je tüzetett ki.